Bárki nyeri az elnökválasztást az Egyesült Államokban, a következő négy évben nem várható jelentős változás Washigton kereskedelempolitikájában – írta választás előtti elemzésében a Reuters. Bush elnök az elmúlt időszakban vámpótlékot vetett ki az acél- és textilimportra és növelte az agrártámogatásokat, kihívója, John F. Kerry pedig kilátásba helyezte, hogy elnökségének első 120 napjában megvizsgálja a Washington által kötött összes kereskedelmi egyezményt, és be fog keményíteni ezek végrehajtása érdekében. A hangütés terén fellelhető hasonlóság egyik oka az amerikai külkereskedelmi hiány megállíthatatlannak tűnő növekedése, ami ellen a választási kampány során egyik jelölt sem tudott hatékony ellenszert javasolni.
A leendő elnök számára a kínai textiláruk beözönlése mellett komoly kihívást fog jelenteni a nagy repülőgépgyárak – egyik oldalon a Boeing, a másikon az Airbus – nyílt és burkolt állami támogatása, valamint a fehérgalléros állások Indiába vándorlása. A kritikusok szerint Bush elnök az elmúlt négy évben nem tudott megfelelő választ adni ezekre a kihívásokra, mivel beérte azzal, hogy engedett a nagy ipari lobbik nyomásának. A szakértők szerint a nagy ázsiai országok, elsősorban Kína és India ennek ellenére Bush újraválasztásában bíztak, mert attól tartanak, hogy Kerry nála is keményvonalasabb politikát folytat megválasztása esetén, legalább is az első hat hónapban, mert szüksége lesz a demokratikus táboron belüli radikális erők támogatására.
Emellett Kerryre várhatóan erőteljes nyomás fog nehezedni a Demokrata Párt részéről, hogy kereskedelempolitikai eszközöket használjon nem kereskedelmi célok elérésére is. Így például, hogy az amerikai piacokra való bejutás lehetőségének javítását tegye függővé bizonyos környezet- vagy munkavédelmi követelmények teljesítésétől. A Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül Washington ezt nem tudja elérni a fejlődő országok nyomása miatt, de a kétoldalú szerződésekben kísérletet tehet ezek erőteljes érvényesítésére. Pascal Lamy, az Európai Unió eddigi kereskedelmi biztosa mindenesetre egyetért azzal az általános vélekedéssel, hogy a demokraták jobban ellenzik a piacnyitást, mint a republikánusok. Bár az európaiak többsége Kerrynek szurkol, ez szerinte nem a kereskedelempolitikája miatt van, annál is kevésbé, mert ebben a kérdésben a washingtoni törvényhozásnak nagyobb a szava. Az elnök személyétől függetlenül Washington továbbra is mindent meg fog tenni a kínai áruk beözönlése ellen és növekedni fog a jüan szabad lebegtetésére, azaz felértékelésére irányuló nyomás. Ehhez képest akár meglepőnek is tűnhet, hogy a választási kampányban egyik jelölt sem játszotta ki a kínai kártyát. Az elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a választókat ez kevésbé foglalkoztatta, mint a súlyosbodó iraki válság.
