A politikai nehézségeken túl a gazdasági problémák súlyosbodásával is szembesülnie kell Ariel Saron izraeli miniszterelnöknek, aki a kedden tartott parlamenti választások eredményeképpen ismét felhatalmazást kapott a kormányalakításra. A jobboldali Likud az első helyen végzett, de csak 37 mandátumot szerzett a 120 tagú törvényhozásban, így nehéz feladatnak ígérkezik a kormányalakítás. A balközép Munkapártot a jelek szerint megbüntették a választók, amiért két év után tavaly novemberben felmondta a nagykoalíciót, kormányválságot idézve elő a palesztin ellenállással vívott háború közepette. Így a pártnak, amely korábban hosszú ideig kormányozta az országot, az eddigi 25 helyett csak 19 képviselője lesz a parlamentben. Kampányuk középpontjába a gazdasági nehézséget állították, de az izraeliek a jelek szerint nem Saronnak, hanem az elhúzódó intifádának és a világgazdasági nehézségeknek tulajdonítják, hogy az ország megalapítása óta a legmélyebb recesszióba süllyedt.
A Saron-kormány gazdasági teljesítménye valóban nem lenyűgöző. A GDP, amely 2000-ben még 7,4 százalékkal nőtt, tavaly és tavalyelőtt összesen 2 százalékkal zsugorodott, miközben az egy főre jutó GDP 6,5 százalékkal, a reálbérek szintje pedig 6 százalékkal csökkent. A beruházások 15 százalékkal visszaestek, az export 17 százalékkal csökkent, a munkanélküliség tavaly novemberben 10,5 százalékos volt, a költségvetési hiány tavaly és tavalyelőtt együttesen a GDP 8 százalékát tette ki és idén a várakozások szerint eléri a 11 százalékot. A katonai kiadások 15 százalékkal emelkedtek, a hadiipari import 28 százalékkal nőtt. A pénzügyminisztérium adóreformot és a kiadások megkurtítását javasolja, amely ösztönözni fogja a gazdaságot és 3 százalékra mérsékli a deficitet.
(NAPI)
Gáti Tibor