Bagdad együttműködött a fegyverzet-ellenőrző csoporttal azzal, hogy lehetővé tette a megjelölt helyek átvizsgálását, a fegyverkezési programjáról szóló beszámoló azonban igen hiányos. Nem számolt be anthraxkészletei sorsáról és 6500 vegyi robbanótöltetről, emellett feltételekhez kötötte a megfigyelést végző U-2-es kémrepülőgépek biztonságának garantálását. Mindez arra utal, hogy nem teljesítette maradéktalanul az ENSZ határozatát, amelynek értelmében meg kell semmisítenie tömegpusztító fegyvereit - hangsúlyozta Hans Blix az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) előtt a két hónapos munkával készült jelentést ismertetve.
John Negroponte, az USA ENSZ-nagykövete kijelentette: semmi sem utal arra, hogy Bagdad kész lenne végrehajtani az ENSZ-határozatokat, az ellenőrzés lehetőségei kimerültek. Jeremy Greenstock, a brit ENSZ-nagykövet közölte: támogatja a BT német elnökségének indítványát, hogy a fegyverzet-ellenőrök február 14-én újabb jelentésben számoljanak be. A BT másik három állandó tagja közül Kína további ellenőrzést tart szükségesnek, és állítása szerint ez a véleményük az oroszoknak és a franciáknak is.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a lehetséges forgatókönyvek közül a gyors és sikeres háború lenne a legkedvezőbb az USA és a világ gazdaságára nézve, a legnagyobb kárt pedig a háború elhúzódása okozná. A németországi központú Financial and Economic Research International (FERI) kutatóintézet tegnap közzétett jelentése a konfliktus gazdasági hatásait illetően három forgatókönyvvel számol. A legkedvezőbb és legvalószínűbb forgatókönyvet az Irak elleni hadművelet gyors és sikeres befejezése jelenti, de az USA gazdasága idén ez esetben is csak 2,9 százalékkal nőne, miközben a költségvetési hiány elérné a 240 milliárd dollárt. Az eurózóna országaiban csak 1,8, ezen belül a legrosszabbul teljesítő Németországban 1 százalékkal nőne a GDP. Az ENSZ-ellenőrzés folytatódása és az ezzel járó bizonytalanság elhúzódása viszont 0,2-0,3 százalékponttal kisebb növekedést jelentene az érintett térségekben. A legkárosabb egy elhúzódó háború lenne, ennek azonban a FERI szerint csak 7 százalék a valószínűsége. Ebben az esetben az olajárak hordónként 35-40 dollárra emelkednének és a konfliktus befejeződéséig ezen a szinten is maradnának. Az Institute of Directors (IoD) londoni gazdasági elemzőcég az elhúzódó konfliktus következményeit még súlyosabbnak látja: az USA gazdasága ez esetben idén 2 százalékkal visszaesne, az olajár hordónként 80 dollárra emelkedne és az árfolyam 30 százalékkal csökkenne az amerikai tőzsdéken. A Yale Egyetem szakértői által készített elemzés szerint még egy mindössze két hónapig tartó háború is 121 milliárd dollárjába kerülne az USA-nak.
G. T.
Gáti Tibor