Decemberben 14,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban az ipari termelés Kínában, ami hét év óta a leggyorsabb ütem. Az év egészében 12,6 százalékos volt a növekedés, szemben a 9 százalékos hivatalos célkitűzéssel. A vártnál is nagyobb lendület egyrészt annak a következménye, hogy a külföldi cégek tavaly rekordösszeget fektettek be az országban, másrészt annak, hogy a kormány nagyarányú beruházásokat hajtott végre a közművek és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében. A kormány és az állami vállalatok tavaly az első 11 hónapban 200 milliárd dollárt költöttek a különböző projektekre.
Az export tavaly több mint 20 százalékkal emelkedett, de megugrott a belföldi kereslet is: terjednek a mobilkészülékek, az autószalonokat pedig valósággal elözönlötték a vevők, miután az autógyárakat jelentős árcsökkentésre kényszerítette az ország WTO-csatlakozását követő piacnyitás. A nagyarányú állami beruházásokkal a kormány egyik célja a növekedés gyorsítása annak érdekében, hogy a gazdaság felszívja a viharos átalakulás miatt felszabadult munkaerőt. A GDP az egy évvel korábbi 7,3 százalék után tavaly 8 százalékkal nőtt Kínában, amely így a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Az állástalanok száma a városokban eléri a 22 milliót, ebből 15 millióan tartós munkanélküliek.
A külföldi működőtőke-befektetések tavaly a pekingi külkereskedelmi minisztérium adatai szerint 12,5 százalékkal nőttek. A külföldi cégek minden korábbinál nagyobb összeget, 52,7 milliárd dollárt fektettek be az országban. A szerződésben vállalt befektetések összege 19,6 százalékkal, 82,8 milliárdra nőtt tavaly, ami a nagyarányú tőkebeáramlás folytatódását jelzi. Mindennek ellenére az elemzők idén lassulásra, a GDP 7,6 és az ipar 10 százalékos növekedésére számítanak, mivel az exportkereslet gyengül és a kormány a duzzadó költségvetési hiány miatt a központi kiadások visszafogására kényszerül.
G. T.
Gáti Tibor