Az ECB kormányzótanácsa tegnapi ülésén 50 bázisponttal, 2,75 százalékra, hároméves mélypontra csökkentette a kéthetes repokamat-minimumot. A bank utoljára tavaly novemberben enyhített monetáris politikáján. A kamat leszállítását mindenki biztosra vette, miután Wim Duisenberg kedden az Európai Parlamentben úgy nyilatkozott, hogy csökkent az inflációs nyomás, viszont mit sem javultak a gazdasági fellendülés kilátásai. A forintpiac emelkedéssel reagált a döntésre, egyes elemzők akár újabb rendkívüli kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tartanak.
Abban a tekintetben azonban megoszlottak a várakozások, hogy 25 vagy 50 bázispontos lesz-e a mérséklés. A bank elnöke tegnap a döntést indokolva ismét az inflációs nyomás csökkenésére hivatkozott, egyúttal közölte: a következő hónapokban senki se számítson újabb kamatcsökkentésre. Ismét sürgette az eurózóna kormányait, hogy a szükséges reformok végrehajtásával mozdítsák elő a növekedést.
A piacok kedvezően reagáltak a lépésre, amellyel az ECB mégiscsak szerepet vállalt a gazdasági növekedés élénkítésében. A részvényárfolyamok azonnal emelkedtek a bejelentés nyomán, később azonban visszaálltak az eredeti szintre, amelybe a kamatcsökkentés már be volt árazva. Az euró némi ingadozás után tegnap délután kissé a dollárparitás fölé emelkedett. A piacok úgy értelmezték Duisenberg szavait, hogy a későbbiekben újabb kamatcsökkentés lehetséges, ha a gazdaság helyzete rosszabbra fordul.
Az ECB nehezen szánta rá magát a várva várt lépésre, miután legfőbb feladatának az árstabilitás biztosítását tekinti, az infláció azonban már több mint két éve meghaladja a bank által középtávra megszabott 2 százalékos plafont. Az áremelkedés üteme viszont novemberben az előző havi 2,3-ról 2,2 százalékra csökkent és az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább mérséklődik. Ebbe az irányba hat az euró erősödése, az olajárak csökkenése és az, hogy a kereslet gyengesége miatt várhatóan tovább lassul a gazdasági növekedés. A brüsszeli bizottság szerdai előrejelzése szerint a jövő év első negyedében akár 0,2 százalékkal is csökkenhet a bruttó hazai termék (GDP) az eurózónában. Európa egyik legnagyobb vállalata, a német Siemens AG tegnap csak növelte a borúlátást, mivel Heinrich Von Pierer vezérigazgató úgy nyilatkozott, hogy az általános gazdasági feltételek romlására számít.
Az eurózónán kívül maradt EU-tagországok központi bankjai közül egyedül a brit jegybank nem változtatott tegnap a jelenleg 4 százalékos irányadó kamatlábon. A svéd jegybank tegnap - az ECB-t megelőzve - egy hónapon belül immár másodszor 25 bázispontos csökkentést hajtott végre, így az irányadó kamat jelenleg 3,75 százalék. A dán jegybank, amely többnyire követi az ECB kamatdöntéseit, 0,5 százalékponttal, 2,95 százalékra mérsékelte a hitelköltségeket.
G. T.
