Az Ab már korábban megvizsgálta, mennyiben alkotmányos az a helyzet, amikor a vagyonőr kilétünk igazolására szólít fel, rosszabb esetben a kezünkbe lévő sör átadására, és a terület elhagyására ösztökél. A személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamaráról szóló 1998. évi IV. törvény 14. § (1) bekezdés a) pontja – mutatott rá a testület – lehetővé teszi ugyan a vagyonőr számára a kilét igazolására irányuló felszólítást, ennek teljesítését azonban megtagadhatjuk. Vagyis, az őr nem terjeszkedhet túl a megbízót megillető és a megbízási szerződésben rá, mint vállalkozóra átruházott jogok, jogosultságok keretein. A törvény 15. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a vagyonőr hatósági személyt, például egy rokonszenves rendőrt kérjen fel a személyazonosság megállapítására, ugyanakkor nincs jogosultsága az illető feltartóztatására. A személyazonosság megállapítása érdekében a vagyonőr sem testi erőt, sem más eszközt nem vehet igénybe. A 15. § (3) bekezdése értelmében a vagyonőr a következő jogosítványokkal bír a jogosulatlan belépés megakadályozása vagy a jogosulatlanul bent tartózkodó eltávolítása érdekében. Vegyi eszközt (gázsprayt), gumibotot, őrkutyát, valamint lőfegyvert, gáz- és riasztófegyvert használhat, ám szigorúan csak jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén – 15. § (5) bekezdés. Az Ab más „vagyonőrös” kérdéseket is megvizsgált a közelmúltban. Egyes indítványozók érvelése szerint például a csomag vagy jármű vagyonőrök általi ellenőrzése nem más, mint a személyes holmik átvizsgálása, a magánszférába való betekintés. Miközben tehát a vagyonőr nem minősül hatósági személynek, mégis a rendőri jogosítványokat meghaladó mértékben végezhet ellenőrzést – mondták az indítványozók. Az Ab gyakorlata szerint alapvető jog korlátozása csak akkor marad meg az alkotmányos határok között, amennyiben a korlátozás elkerülhetetlen. És akkor, ha más alkotmányos alapjog, érték védelme, érvényesülése, illetve az alkotmányból következő feladat megvalósítása egyéb módon nem biztosítható. Az elérni kívánt cél fontossága, illetve az ennek érdekében okozott alapjog sérelmének súlya azonban arányban kell, hogy álljon egymással. A csomagellenőrzés esetében az alapjogi korlátozás minden esetben az élethez és a személyi biztonsághoz való jog érvényesítésén alapul. Mindezekre tekintettel a korlátozás arányosságát állapította meg a grémium.