Agrár- és ingatlanszakemberek szerint a termőföldek valós forgalmi értékéről egyelőre még nem beszélhetünk, azonban tény, hogy az elmúlt évek alatt - főleg a jó minőségű dunántúli termőföldek iránt - élénk kereslet alakult ki, ami forgalomnövekedést okozott. Számadó József ingatlanértékelő szerint az 1994-ben hatályba lépett termőföldről szóló törvény a kárpótlással és a részaránytulajdon rendezésével visszajuttatott földet forgalomképessé tette. Egyrészt engedélyezte magyar állampolgárok számára maximum 300 hektár, illetve 6 ezer aranykorona-értékű termőterület megszerzését, másrészt ennek köszönhetően a ma még az EU-országokhoz képest meglehetősen alulértékelt, közel 8 millió hektárnyi magyar földvagyon (amelyből hozzávetőlegesen 6,5 millió hektár a szántó, illetve rét és legelő, a többi erdő) az uniós csatlakozás idejére minden bizonnyal nagyságrendekkel felértékelődik majd, jó hasznot hozva mostani tulajdonosának. Bár a kárpótlásról szóló törvény azt is előírja, hogy a visszakapott földet a kárpótolt tulajdonos három évig nem értékesítheti, ugyanakkor műveléséről gondoskodnia kell, a kis parcellák rossz jövedelmezősége, valamint egyes szakértők szerint a fölpiac ilyen szintű, a piacgazdasággal ellentétes törvényi korlátozása gyakran már a három év lejárta előtt illegális piaci magatartásra kényszerítette a kistulajdonosok egy részét, vagyis a hazai viszonyok között gyakran busás árat ígérő külföldi (általában osztrák, német és holland) spekulánsok közé "hajtotta" őket. Az elmúlt évek során mind több kárpótolt család esetében derült ki: nem tud mit kezdeni a hirtelen visszakapott szántóval, erdővel. Az ok lehetett az, hogy nem volt pénze a műveléshez szükséges gépek megvásárlásához vagy a szakértelem hiányzott a korszerű mezőgazdasági gazdálkodáshoz. Így az egyre növekvő művelési költségek és az alacsony agrárpiaci árak miatt egy-két évnyi próbálkozás után számos család akár illegális adásvételi ügylet révén is igyekezett túladni az "ölébe hullt" földvagyonon. Az adásvételi tranzakciók különösen 1997-1998-tól gyorsultak fel és ekkortól figyelhető meg jelentős árnövekedés is. Mivel a földpiacról, annak mozgásáról (eladási, haszonbérleti árakról, az adásvételek számáról) eddig sem statisztikai felmérés, sem korszerű nyilvántartás nem készült, az elmúlt esztendőben egy szakmai csoport - a megyei illeték- és földhivatalok adatai alapján - elkészített egy országos elemzést a hazai földforgalmi értékek alakulásáról. Amint az ismert, ez év márciusától a KSH már nyomon követi a földterületek mozgását és az árak országos alakulását, az első adatok feldolgozása azonban legkorábban is csak őszre várható. Idén március 31. volt az a határidő, ameddig az egy hektárnál nagyobb földet használóknak (tulajdonos, haszonbérlő stb.) regisztráltatniuk kellett magukat az illetékes földhivatalnál. Aki ezt elmulasztotta, az nemcsak kizárja magát az agrártámogatás rendszeréből, de akár több százezer forint bírsággal is számolnia kell - tudtuk meg az FVM-ben. Ez utóbbi földnyilvántartástól a törvényalkotók egyrészt a spekulatív tulajdonszerzések megakadályozását, másrészt a földhasználati viszonyok átláthatóbbá tételét remélik. Az említett szakmai csoport által készített, 1994-et és a tavalyi évet alapul vevő termőföldár-felmérés szerint a dunántúli megyékben - különösen Győr és Vas megyében - tapasztalhatók kiemelkedően magas földárak. Például Győr-Moson-Sopron megyében a 85-ös úttól északra (Győr, Csorna, Kapuvár, Sopron környékén) az 5 évvel ezelőtti 2000 forintos legalacsonyabb aranykoronaár mára elérte a 10 000 forintot, Vas megyében pedig a legolcsóbb földek aranykoronájáért az 1994. évi 300 forint helyett már a 10 000-et is elkérik, míg a legmagasabb árak 50 000 forint/aranykorona-értéken mozognak a termőföldek, illetve a volt zártkerti szőlők esetében. Veszprém és Fejér megyékben viszonylag kicsi a termőföldforgalom, annál élénkebb viszont a Balaton-felvidék déli részén, valamint Baranya történelmi borvidékein. Amíg például Veszprém megyében 5 évvel ezelőtt 4000 forint volt a maximum aranykoronaár, addig napjainkra ez felment 50 ezer forintra. Az ország alföldi területén a közelmúlt bel- és árvízeseményei jelentősen visszavetették a keresletet és az árakat. Bács-Kiskun megye kiemelt védett részein például az 5 évvel ezelőtti 1500 forintról 15 000-re szökött fel a legdrágább földek (volt zártkertek, szőlő- és gyümölcsös területek) aranykorona-értéke. Ebbe az árba természetesen beletartozik a földingatlanon fekvő pince éppúgy, mint a prés- és víkendház. Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben viszont adottságaikból adódóan jóval alacsonyabbak a földárak, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megye zempléni részeinek szőlői 15 000 forint/aranykorona-értéken cserélnek gazdát. Csongrád megye földterületei iránt a határon túli problémák miatt az elmúlt években lényegesen csökkent a kereslet - állítja felmérés alapján Számadó József. A megyék közül az árak tekintetében messze kimagaslik Pest megye, ahol az átlagos aranykorona-érték is elérte a 33 000 forintot (1994-ben ez 3000 forint körül alakult), míg a maximum aranykorona-érték meghaladja a 100 000 forintot. A szakember szerint egyébként az elmúlt években az adásvételi szerződéseket többségében az aranykorona-érték figyelembevételével kötötték meg, kivétel ezalól amikor a területet bevásárlóközpont, benzinkút vagy egyéb létesítmény építése céljából vásárolták meg. Ez utóbbi esetekben négyzetméteráron számoltak és a település rangja nagyban befolyásolja az árakat. SZILÁGYI ETA