A vártnál egy évvel később, csak 2024. február elsején lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartási törvény - erről döntött a héten az Országgyűlés. Emellett az alábbi lényeges változásokra érdemes figyelni, mely új szabályok – a tulajdoni lapra vonatkozó rendelkezések kivételével – szintén 2024. február 1-jén lépnek hatályba - hívják fel a figyelmet a KPMG elemzői.

 

1) Külön-külön is alapítható az elidegenítési és terhelési tilalom.

Lényeges, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit érintő módosítást fogadott el az Országgyűlés az elidegenítési és terhelési tilalommal kapcsolatban. Elidegenítési tilalmat a módosítás előtt is lehetett már önállóan alapítani, azonban a módosítás révén a jövőben a terhelési tilalom is alapítható önállóan, amely az ingatlan átruházását nem, pusztán annak megterhelését köti a tilalom jogosultjának hozzájárulásához.

 

2) Tulajdonjog-fenntartás során a vevő jogai is előtérbe kerültek a Ptk. módosításával.

A módosítás világossá teszi, hogy adásvétel esetén az eladó érdekeit szolgáló tulajdonjog fenntartásával egyidejűleg a szerződés alapján a vevő tulajdonszerzésre irányuló „várományi” jogát is védelemben kell részesíteni, azaz az eladó a jövőben a tulajdonjog-fenntartással már csak korlátozottan rendelkezhet. A módosított Polgári Törvénykönyv deklarálja ugyanis, hogy a tulajdonjog fenntartás időtartama alatt a vevő tulajdonszerzésre irányuló jogát az eladó a vevő hozzájárulása nélkül nem csorbíthatja, a tulajdonjog-fenntartást pedig a tulajdonjog-fenntartás ténye és a vevő személyének feltüntetése helyett az ahhoz kapcsolódó vevői jog feltüntetésével kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

 

3) 2023. január 1-jétől kivezetésre kerül az elektronikus nem hiteles tulajdonilap-másolat.

Összességében a módosítás lényeges, gyakorlati kérdésekre reflektál, a legfontosabb azonban az új ingatlan-nyilvántartási törvény hatályba lépésének egy évvel történő elhalasztása.

A jogalkotó nem indokolta, hogy mi az oka, hogy 2023-ban nem lép hatályba a jogszabály, azonban feltehetőleg a közeljövőben több olyan ingatlan- és építési joggal kapcsolatos javaslat elkészül – gondoljunk csak az állami beruházási kerettörvényre, amelynek tervezete hamarosan szintén az Országgyűlés elé kerül –, amelyek alapjában véve formálják majd át a jelenlegi jogszabályi környezetet. Emellett a halasztás oka lehet az is, hogy az új ingatlannyilvántartási törvény végrehajtási rendelete még nem került megalkotásra.