Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az 50–100 millió forintért hirdetett budapesti használt lakóingatlanoknál májusban átlagosan 2,3 százalékos volt az alkupozíció, júniusban viszont az előzetes adatokból már 3,3 százalékos átlag látszik. A fővárosi panelek esetében különösen látványos a fordulat: májusban mindössze 1,3 százalék volt az átlagos alku, ami éves mélypontnak számított ebben a szegmensben. júniusban azonban már 3,6 százalékra emelkedett.
A téglaépítésű lakásoknál ugyanakkor minimális növekedés, inkább stagnálás látszik, májusban ugyanis 2,9 százalékos, júniusban 3,1 százalékos alkupozícióra utalnak az ingatlan.com adatai. A budapesti családi házaknál májusban 4,4 százalék volt az átlagos engedmény, vagyis a kertes ingatlanoknál továbbra is nagyobb tér maradt az áralkura.
A nagyvárosi társasházi lakásoknál jelentkező szerényebb alkumérték annak is köszönhető, hogy ezeknek az ingatlanoknak a vételára a kisebb alapterületüknek köszönhetően alacsonyabb. Az olcsóbb társasházi lakásokra pedig mindig nagyobb a kereslet, ami az alkupozíciót is visszafogja a nagyobb értékkel bíró kertes házakhoz képest.
„Az adatok alapján a fővárosi alkupozíció májusi csökkenése nem annak a jele, hogy az eladók egyértelműen diktálni tudnák a feltételeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy az árak már eleve mérséklődtek, ez pedig keresletélénkülést eredményezett. A júniusi előzetes adatokból látható az alkupozíció erősödése Budapesten, ami arra utal, hogy a piac a nyári hónapok felé haladva lassulni kezd” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az 50–100 milliós ársávban vegyes a kép a vidéki településeken. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken májusban összességében 3 százalék körül alakult az alkupozíció a használt lakóingatlanoknál, júniusban egyelőre 3,3 százaléknál jár. A kisebb városokban viszont 3,4-ről majdnem 5 százalékra nőtt.
A teljes használt lakóingatlan-piacot nézve Budapesten májusban 2,5 százalék volt az átlagos alkupozíció, míg júniusban az előzetes adatok 3,4 százalékos mozgásteret mutatnak lefelé a vevők számára. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken 3,4 százalékról 4 százalékra. Ugyanakkor a kisebb városokban és községekben stagnálás látható, előbbiekben 4,5, utóbbiakban pedig 6 százalék körüli alkuval számolhatnak a vevőjelöltek. Vagyis a kisebb településeken összességében azért komolyabb diszkontra van kilátásuk.
