Bár a magyar Munka Törvénykönyve kizárólag a rendszeres otthoni munkavégzést, azaz a távmunka fogalmát ismeri, a gyakorlatban az alkalmi jellegű home office egyre több munkaszerződés részét képezi. Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban a 15–64 éves foglalkoztatottak 22,2 százaléka végzett munkát otthonról. Ez a szám 10 évvel korábban, vagyis 2013-ban még csupán 11,9 százalék volt, míg a pandémia idején 2021-re elérte a 24 százalékot.

A HR-szolgáltató elemzése alapján két, egymással párhuzamos tendencia alakítja jelenleg az otthoni munkavégzés jövőjét:

Kapcsolódó

  1. egyes cégek fokozatosan visszahívják dolgozóikat az irodába,
  2. miközben más vállalatok már a „work from anywhere” (dolgozz bárhonnan) elvét követik, teljes helyfüggetlenséget biztosítva munkavállalóik számára.

A WHC Csoport szakértői szerint ez a kettősség komoly feszültséget szül a munkaerőpiacon, különösen a toborzás során. A munkavállalók részéről ugyanis erős az igény a rugalmas munkavégzésre, különösen a szellemi foglalkozások területén – az IT és back office munkakörökben például már alapelvárás a heti legalább egy-két nap home office.

Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni a változó munkavállalói igényekhez, nemcsak a tehetségek bevonzásában, hanem a megtartásban is élen járhatnak. A home office nem minden munkakörben kivitelezhető, de ahol igen, ott a rugalmasság hiánya már hátrányt jelent az értékes munkavállalók megszerzésében

 – emelte ki Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágának (WHC Heads) vezetője.

A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb reprezentatív kutatása szerint az aktív korú munkavállalók 19 százaléka olyan munkakörben dolgozik, ahol lehetséges az otthoni munkavégzés, vagyis 81 százalék számára nem teljesül a feltétel, vagy azért, mert a jelenlegi munkahelyén nincs rá lehetősége, vagy a munkaköre nem alkalmas a home office-ra. 

A kutatásról itt írtunk részletesebben.

Az Eurostat magyarországi adatai szerint a home office elterjedtsége 2021-ben érte el csúcspontját 13,5 százalékkal, majd ezt követően visszaesett: 2023-ban csupán 8,6 százalék volt. Ugyanakkor a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció körében továbbra is jelentős az igény az otthoni munkavégzésre.

A gazdasági fejlettség és az otthoni munkavégzés között is szoros összefüggés mutatható ki: az Eurostat 2022-es adatai alapján a GDP/fő és a home office viszonya alapján a fejlettebb tagállamokban nagyobb az aránya az otthonról dolgozóknak. Míg Hollandiában 2023-ban az alkalmazottak több mint fele dolgozott otthonról (52 százalék), addig Bulgáriában ez az arány mindössze 2,8 százalék volt.

A WHC szakértői szerint a jövő a munkaerőpiacát azok a vállalatok formálják majd sikeresen, amelyek képesek megtalálni az egyensúlyt a hatékonyság és a rugalmasság között.