Az európai lakhatási válsággal az economx.hu egyedülálló módon egy nagyobb cikksorozatban foglalkozott, ahol részletesen bemutatta az okokat, amelyek már a 2008-as válsággal összefüggésben kezdtek megmutatkozni. Alapvetően és leegyszerűsítve jóval kevesebb lakás épül Európa-szerte, mint amennyire igény volna.

Sorcha Edwards, a Housing Europe civil szervezet főtitkára szerint nyilvánvalóan több lakást kell építenünk. Azonban a kínálat növelése még nem megfelelő válasz, hiszen az is nagyon fontos, hogy milyen lakásokat milyen finanszírozással építünk, tette hozzá.

Kapcsolódó

Vagyis szerinte a profitorientált tőkére összpontosító fejlesztések mellett utat kell engedni a közérdekű finanszírozásnak társadalmi feltételrendszerrel és kikötésekkel. Tehát alapvető attitűdváltozásra van szükség, ahol a kisebb profittal dolgozó beruházásokat kell előtérbe helyezni. Nem csak önkormányzati lakásokra gondol, hanem más típusú beruházásokra is, így akár lakásszövetkezetekre is, amelyek más tulajdoni filozófiát követnek.

Kép: Napi.hu

Veszélyes vizekre evezünk!

De ezek az új típusú fejlesztések csak úgy jöhetnek létre, ha a jogrendben is finomhangolásokat végzünk. Így az első lépés a megfizethető, megfelelő és biztonságos lakhatás törvényes jogként való rögzítése – mondja számos piaci szereplő és civil szervezet.

Az uniós országokban hagyománya van a szociális védelemnek, a jóléti intézkedéseknek, azonban a lakhatás emberi jogként való elismerése új aspektus lenne. Jelenleg az uniós polgárok nem fordulhatnak nemzeti bíróságokhoz lakhatási ügyekben, ami persze, ha bekövetkezne, eléggé nagy lavinát is kavarhatna a jövőben. Egyelőre el sem tudjuk képzelni, hogy mindez hogyan forgatná fel a piacot és egész Európát. De akkor még a tartózkodási engedélyt kapott bevándorlókról szó sem esett.

Sokak szerint azért volna szükség a lakhatás emberi jogként való elismerésére, mert a lakhatási válság valójában annak az eredménye, hogy a lakhatást úgy kezelték, mint bármely más árucikket, amelyet meg lehet venni és el lehet adni. Vagyis a lakáspolitikát egy átfogó állami politika részévé kell tenni, amely szabályozott és világos célokkal rendelkezik. Ez már persze eléggé veszélyes vizekre evez a társadalompolitika és a kapitalizmus mibenlétének összefüggései tekintetében, de majd meglátjuk.

Nadia Calviño, az Európai Beruházási Bank elnöke

"A kényelmes otthon megteremtése minden európai családot és közösséget egyesít. Ennek megvalósítása a polgáraink számára társadalmi felelősség és költségvetési kihívás is. Ez egyben minden produktív gazdaság alapja is. Ezért dolgozunk mi az EBB Csoportnál és az Európai Bizottságnál teljes gőzzel egy páneurópai kezdeményezésen, amelyhez mások is csatlakozhatnak."

Európa vezető bankja beleáll a témába

Az Európai Beruházási Bank (EBB) már több mint 25 éve támogat lakásépítéseket, ezen belül csak 2018 óta közel félmillió szociális lakást finanszírozott 16 országban. Most a pénzintézet újabb cselekvési tervet dolgozott ki a megfizethető és fenntartható lakhatás érdekében. A terv keretében 2025-ben már több mint 4 milliárd euróra szeretnék növelni a lakhatási hiteleket. Ezt a pénzt három kulcsfontosságú terület támogatására fordítják: innováció, felújítás és új építés.

Tanguy Desrousseaux, az EBB Lakásügyi, Városi és Régiós Osztályának igazgatója rámutatott, hogy a terv lendületet ad a hitelezésnek, és lehetővé teszi a kipróbált és bevált megoldások kiterjesztését, valamint új megközelítések kidolgozását.

„A megfizethető és energiahatékony lakhatás biztosítása, valamint az innovatív építési technológiák alkalmazása a költségek csökkentése érdekében kulcsfontosságú kihívás az egész Európai Unióban. Az EBB-nek egyedülálló lehetősége van beavatkozni a lakhatási értéklánc teljes folyamatába” – tette hozzá.

Az EBB az Európai Bizottsággal és a nemzeti bankokkal együttműködve fogja végrehajtani a tervet, amely kulcsfontosságú része az Európai Bizottság által kidolgozott, megfizethető és fenntartható lakhatásért felelős páneurópai platformnak.

A lakhatási válságról bővebben

Az európai és magyar lakhatási válságnak az economx.hu cikksorozatot is szentelt, amelyben részletesen elemezzük az okokat és a lehetséges megoldásokat:

Lakhatás vagy luxus? Már a középosztálynak is fáj a saját otthon

Túlnépesedés, turisták, megfizethetetlen lakások – ezek okozhatják Európa vesztét

A magyarok még nem csinálják, pedig ez lehet a megváltás a lakhatási válságban

Innováció az építőiparban

Tehát ahogy az EBB is fogalmazott, a célt három alapvető elemre bonthatjuk: innováció, felújítás és új építés. 

Utóbbiról már beszéltünk, azonban a szociális bérlakások építése mellett modernizálni kell az építőipart, vagyis innovatív, gyorsabb és olcsóbb építési módokra van szükség a termelékenység javítása érdekében.

Az építőiparnak hatékonyabb anyagok beszerzésére és építésére van szüksége, modulárisabb terveket kell alkalmaznia, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb, robotikát hasznosító tömegtermelést. Valamint innovatív, új építőanyagokra van szükség, amelyek javítják az energiahatékonyságot és csökkentik a szén-dioxid kibocsátást. A lakásépítési projektek finanszírozására fordított közpénzek ráadásul stabilabb bevételi forrást tennének lehetővé az építőipari cégek számára, amely növelné a termelésüket és csökkentené a költségeiket.

A szabályozási akadályok és a hosszadalmas engedélyezési eljárások szintén lassítják a projekteket. A lakásépítést uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű szabályozások korlátozzák, ami nagyfokú bonyolultságot és bürokrácia-túlterhelést eredményez. A szabályozások harmonizálása és az épületek teljesítményének (például energiafogyasztásának) szabványosított mérésének ösztönzése elősegítené az innovációt. Emellett szabályozni kell átfogóbban a rövid távú bérbeadást, illetve foglalkozni kell annak gazdasági következményeivel.

Energia és felújítás

A harmadik kardinális cél az épületek megújítása, vagyis sokkal több beruházásra van szükség az energiahatékonysággal kapcsolatban a felújítás terén. Sok európai város népsűrűsége miatt a lehető legjobban kell kihasználnunk a meglévő lakásállományt a régi, romos házak és lakások felújításával. Az épületek felújítása javítaná az életkörülményeket és csökkentené az energiaköltségeket. A felújítások azonban drágák, különösen a lakástulajdonosok számára. 

Új, innovatív módszerekre van szükségünk az energiahatékonysági beruházások finanszírozására. Az energiával kapcsolatban ki kell használni a megfizethetőség és a fenntarthatóság közötti szinergiákat. Az Európai Bizottság energetikai akcióterve támogatni fogja a háztartásokat az energiahatékonyság javítása, a számlák csökkentése és az energiaszegénység elkerülése érdekében.

A nemrég elfogadott, új követelményekkel kiegészített és felülvizsgált Épületenergetikai irányelv egy olyan európai uniós szabályozás, amelynek célja az épületek energiafogyasztásának jelentős csökkentése, végső soron a teljes állomány zéró emissziójának elérése. Mindez rövid és hosszú távon is hatalmas erőfeszítéseket igényel a kereskedelmi ingatlanok tulajdonosaitól, az államtól, de a lakások sem ússzák meg. 

Az ingatlanpiacra váró gigantikus feladatokról már korábban beszélgettünk Szarvas Gáborral, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnökével és a Greenbors Consulting társtulajdonosával, ügyvezető igazgatójával.

Dan Jørgensen, az Európai Unió energiaügyi és lakásügyi biztosa

"A megfizethetőbb és fenntarthatóbb lakhatás biztosítása sürgető kérdés. Az Európai Bizottság lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy növeljék a megfizethető lakhatásra szánt forrásokat, és gondoskodik arról, hogy az állami támogatási szabályok jobban támogassák a megfizethetőbb lakhatás elérésére irányuló célunkat. Az EU már jelentős finanszírozást mozgósít, de megkezdtük a munkát az EBB-vel, a nemzeti fejlesztési bankokkal és a nemzetközi pénzügyi intézményekkel egy páneurópai beruházási platform kidolgozása érdekében, amely több állami és magánfinanszírozást vonzana a lakáspiacra."

Mire van szükség?

Összességében a szociális és megfizethető lakhatás érdekében több pénzre és jobb szabályozási keretre van szükség. Az új finanszírozási modellek felhasználhatók a befektetések vonzására, de ezeket olyan közpolitikákkal kell párosítani, amelyek segítik a szociális és megfizethető lakhatás fejlesztését.

Sok országban hiányzik az a jogi és politikai keretrendszer, amely ösztönözné a megfizethető lakhatási szolgáltatók létrehozását, bár más uniós országok által nyújtott iránymutatások alapján már próbálják kidolgozni ezeket a keretrendszereket. A támogatások és a kereskedelmi finanszírozás ötvözésének új módjainak megtalálása szintén segíthet a magántőke mozgósításában.

Összefoglalva a megfogalmazott tervek alapján ezekre intézkedésekre van szükség:

  • Növelni kell az innovatív új építési módszerek és anyagok finanszírozását.
  • A hitelnyújtást és tanácsadást ki kell terjeszteni az összes EU-tagállamra a beruházásokat támogató politikai és szabályozási keretek kiépítésével együtt.
  • Az energiahatékonysági projektek bővítése.
  • Bővíteni kell a beruházásokat az államilag szabályozott megfizethető lakhatási szektorban, különös tekintettel a bérleményekre és a kísérleti programokra, amelyek segítenék az embereket végül saját lakásuk megszerzésében.
  • Finanszírozási megközelítések tesztelése és kiterjesztése, például egy új pénzügyi eszköz, amely az uniós támogatások finanszírozását az EBB-től vagy más hitelezőktől származó hitelfinanszírozással ötvözi.