Az 50–100 millió forintért hirdetett budapesti használt lakóingatlanoknál májusban átlagosan 2,3 százalékos volt az alkupozíció, júniusban viszont az előzetes adatokból már 3,3 százalékos átlag látszik. A fővárosi panelek esetében különösen látványos a fordulat: májusban mindössze 1,3 százalék volt az átlagos alku, ami éves mélypontnak számított ebben a szegmensben. júniusban azonban már 3,6 százalékra emelkedett.
A téglaépítésű lakásoknál ugyanakkor minimális növekedés, inkább stagnálás látszik, májusban ugyanis 2,9 százalékos, júniusban 3,1 százalékos alkupozícióra utalnak az ingatlan.com adatai. A budapesti családi házaknál májusban 4,4 százalék volt az átlagos engedmény, vagyis a kertes ingatlanoknál továbbra is nagyobb tér maradt az áralkura.
A nagyvárosi társasházi lakásoknál jelentkező szerényebb alkumérték annak is köszönhető, hogy ezeknek az ingatlanoknak a vételára a kisebb alapterületüknek köszönhetően alacsonyabb. Az olcsóbb társasházi lakásokra pedig mindig nagyobb a kereslet, ami az alkupozíciót is visszafogja a nagyobb értékkel bíró kertes házakhoz képest.
„Az adatok alapján a fővárosi alkupozíció májusi csökkenése nem annak a jele, hogy az eladók egyértelműen diktálni tudnák a feltételeket. Sokkal inkább arról van szó, hogy az árak már eleve mérséklődtek, ez pedig keresletélénkülést eredményezett. A júniusi előzetes adatokból látható az alkupozíció erősödése Budapesten, ami arra utal, hogy a piac a nyári hónapok felé haladva lassulni kezd” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az 50–100 milliós ársávban vegyes a kép a vidéki településeken. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken májusban összességében 3 százalék körül alakult az alkupozíció a használt lakóingatlanoknál, júniusban egyelőre 3,3 százaléknál jár. A kisebb városokban viszont 3,4-ről majdnem 5 százalékra nőtt.
A teljes használt lakóingatlan-piacot nézve Budapesten májusban 2,5 százalék volt az átlagos alkupozíció, míg júniusban az előzetes adatok 3,4 százalékos mozgásteret mutatnak lefelé a vevők számára. A megyei jogú városokban és vármegyeszékhelyeken 3,4 százalékról 4 százalékra. Ugyanakkor a kisebb városokban és községekben stagnálás látható, előbbiekben 4,5, utóbbiakban pedig 6 százalék körüli alkuval számolhatnak a vevőjelöltek. Vagyis a kisebb településeken összességében azért komolyabb diszkontra van kilátásuk.
