Oroszország kész újabb tárgyalási fordulót tartani Ukrajnával, esetleg Isztambulban, bár a tárgyalás helyében és időpontjában még meg kell állapodni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Minszkben pénteken újságíróknak nyilatkozva.

Az orosz elnök szerint a két fél által a korábbi tárgyalásokon benyújtott javaslatok homlokegyenest ellenkezők egymással, de reményét fejezte ki, hogy a folytatólagos párbeszéd segít szűkíteni a szakadékot.

A két ország küldöttsége eddig május 16-án és június 2-án tartott közvetlen tárgyalásokat Törökországban.

A konfliktus kezdete – 2022 februárja – óta tartott első két közvetlen tárgyalási forduló nem hozott érdemi megállapodást, de mindkét fél átnyújtott június elején egy memorandumot a békeszerződés elérésére vonatkozó javaslatairól.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozójának szünetében nyilatkozva Putyin elnök kijelentette, hogy a két fél tárgyalói állandó kapcsolatban vannak egymással. Hozzátette, hogy

Oroszország kész visszaadni további 3000 ukrán katona holttestét.

Az elnök arról is beszélt, hogy stabilizálódásnak indultak az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok, és azt mondta, hogy a javulás Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseinek köszönhető.

Putyin megismételte, hogy nagyon tiszteli Trumpot, és találkozni akar vele. Egy ilyen találkozó azonban alapos előkészítést igényel – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy nagyon is lehetséges.

Nem minden dőlt még el a diplomáciai kapcsolatok terén, de az első lépések megtörténtek, és haladtunk előre

– mondta az orosz elnök.

Arról is beszélt, hogy Oroszország a jövő évtől csökkenteni kívánja katonai kiadásait.

A NATO-tagországok szerdai megállapodására reagálva, amely szerint a GDP 5 százalékra növelik a katonai kiadásaikat, Putyin megjegyezte, hogy a NATO az Egyesült Államoktól fog vásárolni, az ő hadiipari komplexumát támogatva, és ez a NATO ügye, nem Oroszországé.

Olyan sokba kerül a háború, hogy Putyinnak változtatni kellettMiközben az eredeti tervekhez képest csökkennek a költségvetési bevételek, a kiadások nőnek elsősorban az Ukrajna elleni háború támogatására fordított rekordnagyságú katonai kiadások miatt. Itt vannak a részletek >>>

Csökkenteni tervezzük a katonai kiadásainkat. Ez a tervünk jövőre és az azt követő évre, hároméves perióduson át – mondta az orosz elnök. Hozzátette: egyelőre nincs végleges megállapodás a védelmi, a pénzügyi és a gazdasági minisztérium között, de mindenki ebben az irányban gondolkodik.

Feltette azt a kérdést is:

a katonai kiadásait növelni tervező Európa vagy a kiadásokat csökkenteni kívánó Oroszország készül agresszív tettekre?

A NATO-tagállamok megállapodtak abban, hogy „az Oroszország által jelentett fenyegetéssel szemben” a GDP öt százalékára emelik a védelmi kiadásokat.
A védelmi kiadások jelentős növelésére vonatkozó bekezdést a Hágában tartott szövetségi csúcstalálkozó zárónyilatkozata tartalmazza. A NATO-tagállamok egész pontosan abban állapodtak meg, hogy 2035-re elérik az 5 százalékos szintet, vagyis bruttó hazai termékük legalább öt százalékára növelik a védelmi kiadásaikat. Itt vannak a részletek >>>