A következő évekre előirányzott, hatalmas védelmi kiadások fedezetére a felső ezerhez – vagy inkább néhány százhoz – tartozó polgárokra kivetett, progresszív vagyonadó bevezetését javasolja a szövetségi kormánynak a tekintélyes akadémikusokból, kutatókból álló Hans Böckler Alapítvány Németországban.
Az évente milliárdos nagyságrendű védelmi adó a szupergazdagoknak egyfajta biztosítási díjként is funkcionálna.
A Német Szakszervezeti Szövetség tette közzé Katja Rietzler költségvetéspolitikai vezető erről szóló elemzését, ami szerint egyelőre egyszeri alkalommal egy meglehetősen magas, 30 százalékos közterhet is elbírnának a tehetősek, a bevallott jövedelmeik alapján.
A lakosság pedig jól járna, mert nagymértékben mentesülne a durva pénzügyi nyomás alól, amit a kormány védelmi tervei egészen biztosan előidéznek.
Európa vezető hadereje lesznek, bár még nincs rá elég pénz
Megírtuk, az egyre puskaporosabb globális helyzetre adott válaszként a német kormány az adósságfék lazítását jelentő alkotmánymódosítással már tavasszal elérte, hogy az elkövetkező években a gazdasági teljesítmény 5 százalékára növelheti a vezető EU-s állam védelmi kiadásait.
A július végén bemutatott középtávú pénzügyi tervek szerint erre 153 milliárd eurót szánnak 2029-ig, amelyhez hitelekbe is verné magát a vezető EU-s állam, hogy Európa legerősebb haderejévé válhasson, főként az Oroszország jelentette fenyegetettséggel szemben.
Közgazdászok szerint viszont a nagyívű militarista felkészülésre alaposan ráfizethet az ország, főként, mert az ilyen beruházások – például a fegyverek, katonai felszerelések importja – nemigen húzzák a gazdasági teljesítményt, amellyel már most is sereghajtók a kontinensen.
Nyúljanak zsebbe a gazdagok, ne az átlagpolgár nyögje a hitelt
Ezért óva intenek a németeket évtizedekre eladósító állami tartozásoktól, helyette adóbevételből származó finanszírozást szorgalmaznak.
A Hans Böckler Alapítvány elképzelése pedig a milliárdosokat tolná a színpadra.
Mégpedig úgy, hogy egy sávosan meghatározott különadót kellene befizetniük a magánvagyonuk után, amire az Alkotmány is lehetőséget ad, mint kivételes finanszírozási lehetőség szükséghelyzetben – emlékeztet Katja Rietzler.
A második világháború utáni teherelosztás részeként ugyanis már létezett vagyonadó, amely akkoriban az adóköteles vagyon 50 százalékát fölözte le, közel harminc éven keresztül – részben ebből fedezték Németország újjáépítését, fölerősödését.
Bebiztosíthatnák az életüket és a vagyontárgyaikat
A szakértők azzal érvelnek, hogy hazájukban rendkívül egyenlőtlen a magánháztartások összes nettó vagyonának eloszlása: a leggazdagabb száz ember körülbelül annak egyharmadát birtokolja.
Szerintük a védelmi vagyonadó egyfajta biztosításként is viselkedne, hiszen nemcsak a testi épséget, a polgárok életét védenék a tervezett kiadásokból, hanem az országban lévő ingatlanokat, műkincseket, vagyontárgyakat is, amelyekből a milliárdosok birtokolnak a legtöbbet.
A DIW Berlin szerint a vagyonadóból származó éves bevétel 17 és 34 milliárd euró között alakulhatna, függően az adókulcsoktól, ami a legmagasabb jövedelmeknél 30 százalék is lehetne.
A különadó körülbelül a gazdag németek ezredét érintené igazán, az ő részvénybefektetéseik hozama pedig jellemzően magasabb, mint az átlagos megtakarítások kamatai.
A jóléti állam többségi lakossága így megúszhatná a terhelést, feltéve, ha a politikai döntéshozók összeszednék a bátorságukat, és bevonnák a gazdagokat az új geopolitikához való alkalmazkodásba – jegyzik meg.