A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikái szerint

a magyar háztartások pénzügyi eszközeinek értéke egy év alatt 11,2 százalékkal, 115 805 milliárd forintra növekedett, míg a nettó pénzügyi vagyon 11,4 százalékos emelkedés után 98 734 milliárd forintot tett ki.

Kapcsolódó

A Blochamps Capital ügyvezetője, Karagich István a hírt kommentálva kiemelte, „a számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán”. A pénzügyi tanácsadó cég korábbi elemzése rámutatott: az elmúlt két évtizedben a háztartások felső 10 százaléka - különösen a legfelső 1 százalék - kiemelkedő ütemben növelte vagyonát: a leggazdagabb 100 magyar (a teljes lakosság 0,001 százaléka) vagyona a magyar háztartások pénzügyi vagyonának több mint 13 százalékát teszi ki, ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt. Eközben a lakosság túlnyomó többségénél gyarapodásról nem is beszélhetünk, idézi a cég közleményét a kkvmagazin.com.

Az összvagyon mostani bővülése ezúttal is hasonló képet mutat, mégpedig az átlagos magyar háztartások kárára. Az adatsor azt üzeni, hogy

a 11 százalék feletti vagyonnövekedés inkább a további vagyonkoncentrációt, semmint a széles rétegek gyarapodását tükrözi.

A statisztikákban szereplő „egyéb tulajdonosi részesedések” - például családi céges érdekeltségek – értékelése tovább torzíthatja a képet. Ezek a vagyonok nehezen realizálhatók, és sokszor csak papíron növelik a háztartások vagyonát. Az első félévben tapasztalt jelentős céges vagyonérték-növekedést a második negyedévben korrekció követte, ami arra utal, hogy a növekedés egy része egyszeri, nominális átértékelés volt.

A háztartások klasszikus pénzügyi vagyona - készpénz, betétek, értékpapírok, biztosítástechnikai tartalékok - stabilan emelkednek, ugyanakkor továbbra is fontos látni, hogy ez a gyarapodás nem a széles társadalmi rétegek sikerét, hanem a vagyonosabb háztartások koncentrált növekedését tükrözi.

Európai viszonylatban is magas, már 70 százalékos a legfelső társadalmi tized részesedése a teljes lakossági megtakarításból.

A Blochamps szerint az elmúlt hónapok legmarkánsabb változása a lakossági állampapír-állomány jelentős csökkenése volt: az első félévben 715,5 milliárd forint tőkét vontak ki, döntően a vagyonosabb réteg. Ugyanakkor a befektetési alapok iránti kereslet nőtt, éves szinten 23 százalékkal, de ez is főként a tehetősebb háztartásokat érintette.

A Blochamps Capital szakértői arra intenek, hogy a lakossági pénzügyi vagyon gyarapodásáról szóló pozitív főszámok megtévesztőek lehetnek. Az inflációval és vagyonkoncentrációval korrigálva kiderül, hogy az átlag magyar háztartás pénzügyi mozgástere lényegében nem bővült, sőt:

a társadalom alsó 50 százaléka a lakossági megtakarítások alig 7 százalékát birtokolja. 

Az ügyvezető azt javasolja, hogy, amint azt a Blochamps a saját kutatásaiban is teszi, „klasszikus pénzügyi vagyonként” vagy „megtakarítási vagyonként” a jövőben a lakossági vagyon értékelésénél a jegybanki statisztika, ahogy azt az ingatlanvagyon esetében helyesen teszi, kezelje külön a likvid pénzügyi vagyont és az olyan nehezen realizálható elemeket, mint az egyéb tulajdonosi részesedések. „Ezzel a pénzügyi eszközök világából egy oda nem illő, közel 30 százalékos torzító súlyt ki tudunk venni, ami segíthet a lakossági likvid pénzügyi eszközeinek pontosabb felmérésében” - érvelt Karagich István.