Már 4 milliárd forintra tehető Magyarországon a felső tízezerbe tartozók átlagos családi összvagyona, de ebből nem jelenik meg minden a hivatalos statisztikákban és csak egy kisebb része az, amely privátbanki szolgáltatóknál koncentrálódik – derül ki az Apelso Wealth Management kutatásaiból, amit szerdán mutattak be egy háttérbeszélgetésen.

Ebből a 4 milliárdból:

  • kevesebb mint 1 milliárd forint az ingatlanvagyon,
  • 660 millió forint van jellemzően magyarországi privátbanki kezelésben (pénzügyi eszközök),
  • közel 500 milliót parkoltatnak külföldön (itt elsősorban pénzeszközökről van szó, bár az utóbbi hónapokban felerősödhettek a külföldi ingatlanvásárlások is, elsősorban közel-keleti irányokban),
  • a teljes vagyon fele pedig céges tulajdonrész. 

Az Apelso felmérte a teljes bizalmi vagyonkezelői piacot is – mondta Illés István, az Apelso Wealth Management alapító-cégtársa. Ebből az derül ki, hogy összesen közel 1800-an végeznek vagyonkezelői tevékenységet Magyarországon, de ennek csak tizede a professzionális szolgáltató, a többiek (ügyvédek, könyvelők, pénzügyi tanácsadók) csak eseti megbízás alapján dolgoznak, nekik jellemzően egy személy, vagy család az ügyfelük. 

Az eseti vagyonkezelők eloszlása nagyjából leköveti területi alapon a KSH-statisztikák kereseti rangsorát, szóval erősen felülsúlyozott Budapest és Pest megye, majd Győr-Sopron és Fejér következnek, a lista végén pedig Vas található. A fővároson belüli megoszlás sem meglepő, a budai kerületekben vesznek igénybe leginkább eseti vagyonkezelési szolgáltatást.

Kép: Economx

A professzionális vagyonkezelésben a piac két vezetője szereplője az Airon Trust és az Apelso Trust, őket egy nagyobb lemaradással követnek kisebb szolgáltatók.

Az átlagos vagyonméret az Apelso ügyfeleit tekintve 1,8 milliárd forint, a medián pedig 850 millió.

Egyébként itt is látszik, hogy a magyar csúcsgazdagok elég későn, átlagosan 55-60 éves korukban kezdenek vagyonkezelésben gondolkodni, szóval valószínűleg az öröklés menedzselése, és a tőke megóvása a fő motiváció. Az Apelso vagyonkezelésébe bevont eszközök megoszlása így néz ki: 83 százalék a céges üzletrész, 15 százalék a pénzügyi eszköz és mindössze 1 százalék az ingatlan.

Mi az üzleti vagy bizalmi vagyonkezelés lényege?

Az angolszász világban ez a trust néven ismert speciális működési forma. A lényeg, hogy egy személy, vagy több, akár a család (ők a vagyonrendelők) meghatározott vagyonelemeket (cégrészesedés, értékpapírok, jellemzően nem lakáscélra tartott ingatlanok) egy bizalmi vagyonkezelőre ruháznak. Ennek kezelése egyedileg megalkotott szerződések szerint működik, a kedvezményezettek pedig a vagyonból, illetve leginkább annak hozamából részesednek, magához a tőkéhez való hozzáférés általában körülményesebb, de ez a garancia arra, hogy az generációkon át megmaradjon. 

A bizalmi vagyonkezelés nem tévesztendő össze a privátbanki szolgáltatásokkal. A háttérbeszélgetésen elhangzott:

  • a privátbanki ügyfelek általában 2-3 szolgáltatónál tartják likvid pénzügyi eszközeiket
  • meglepő módon az allokáció nem sokat változott az elmúlt 10 év alatt: a legtöbb pénz befektetési alapokba kerül (44 százalék), ezt a kötvények követik (24 százalék), a direkt részvénybefektetések súlya pedig ennél is kevesebb
  • 10 év alatt a belépési küszöb 75 millióról a duplájára nőtt
  • a privátbanki számlák száma idén már meghaladja a 60 ezret
  • 10 év alatt a pb-számlákon kezelt vagyon 3100 milliárd forintról a 4-szeresére nőtt
  • egy privátbanki ügyfél hazai szolgáltatóknál átlagosan 191 millió forintot tart

Ugyanakkor egy tipikus kiemelt privát banki ügyfél/család körülbelül 660 millió forintos likvid, hazai szolgáltatónál elhelyezett vagyonához képest az összvagyon ennek a többszöröse. Ennek az átlagosan 4 milliárd forintra tehető értéknek a kezelésére szakosodtak a wealth managament szolgáltatók, amelyek fő tartópillérei a vagyontervezés, a befektetések kezelése, illetve az utódlástervezés.

Pintér András, az Apelso Capital befektetési igazgatója az alábbiak szerint vázolta a tőkepiaci kilátásokat:

  1. a kötvénypiacok kockázatosabbá válhatnak, hiszen fokozatosan nő a fejlett országok adóssága
  2. könnyen lehet, hogy az inflációs trend az 1970-es 1980-as mintázatot követi, ezesetben egy újabb felpattanás következhet
  3. a gazdaságpolitika válasza egyre gyakrabban a költségvetési stimulus, erre jó példa az USA, ahol szinte normálissá válik a 6-7 százalékos költségvetési hiány (a GDP százalékában) 
  4. a forint idei erősödése sokakat meglepett, ugyanakkor azokban az években sem volt biztosan jó ötlet devizába menekülni, amikor trendszerűen, évi 2-3 százalékkal gyengült az árfolyam az euróval szemben, a magyar kötvények hozamtöbblete ugyanis ezt a hatást kiegyenlítette (jelenleg is magas a különbözet, a 10 éves magyar kötvény hozama 448 bázisponttal magasabb a németnél) 

  5. kérdés, hogyan alakulnak az inflációs várakozások egy olyan környezetben, ahol a monetáris politika fiskális politikát  ellensúlyozó szerepe a jegybanki függetlenségek
    átalakulásának fényében korlátozottabbá válhat  

     

Kapcsolódó