Akár több tíz százalékkal is növekedhetnek a lombikbébiprogram mutatói egy magyar találmánynak köszönhetően – írta meg a Magyar Nemzet. Ma még csak 35–40 százalékos sikeres a megtermékenyítési mutató – mondta a lapnak Bódis József, a Pécsi Tudományegyetemen működő Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium kutatócsoportjának vezetője. Rámutatott, ma már van olyan inkubátor, amely biztosítja az embrió egészséges fejlődéséhez szükséges környezetet, vagyis a megfelelő páratartalmat és sötétséget.

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem kutató-professzora olyan inkubátort fejlesztett, amelynek a segítségével úgy lehet meghatározni egy embrió életképességét, hogy az csupán minimális veszélynek legyen kitéve. Bódis József abban bízik, hogy hamarosan megkapják az engedélyeket a kísérletek végrehajtására és minél előbb a gyakorlatban is alkalmazni tudják az új módszert.

Az inkubátort olyan kamerával szerelték fel, amely felvételeket készít az embrió különböző fejlődési stádiumairól, majd ezekből a képekből egy filmet állítanak össze time-lapse módszerrel, így láthatóvá válik az embrió fejlődési folyamata.

A fejlesztés során a kutatók azt észlelték, hogy ha intenzív fény éri az embriót, akkor lassul vagy leáll a sejtosztódás, ezt kellett kiküszöbölni.

Bódis Józsefnek a világ legjobb fotonkameráit előállító japán cég által gyártott nagy felbontású fotonkamerák tették először lehetővé, hogy végre sikerüljön egy fotont lencsevégre kapnia. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a rendkívül alacsony energiájú fotonkibocsátásból tud levonni következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan fog fejlődni az embrió. 

Bódis József kiemelte: a fejlesztés alatt álló inkubátorban lesz fotondetekció, infravörös-detekció és fény time-lapse, utóbbi egészen minimális, a most kereskedelemben elérhető gépekhez képest csupán egyezreléknyi fényterhelés éri az embriót. Ennek a három regisztrációs módnak az ötvözése jelenti a nehézséget, de éppen ez teszi különlegessé a pécsi fejlesztésű inkubátort.

A tudós leszögezte: az inkubátor fizikailag elkészült, jelenleg a hozzá illeszkedő szoftverfejlesztések zajlanak, továbbá olyan fotondetektort is készítenek, ami érzékenyebb annál, mint amivel a professzor és csapata korábban dolgozott. Ha ezek elkészülnek, az alapkutatásokat is el tudjuk végezni – tette hozzá Bódis József, aki azt is elmondta, hogy a kutatók mögött van egy ipari háttér, és ha a találmány műszaki és biológiai szempontból is működik, és beszerzik a szükséges engedélyeket, akkor a gyakorlatban is minél előbb alkalmazni lehet a módszert.

A magyar szabályozás szerint először az egereken kell lefolytatni a vizsgálatokat, és ezután lehet engedélyt kérni a humán alkalmazásra.

Bódis József felidézte: amikor a lombikbébiprogram elindult Magyarországon 1988-ban, sok ikervárandósság és vetélés történt, mára sokat javult a várandósságok aránya, bár még mindig nem a kívánatos mértékben. A nőknél általában 35 év után a petesejtek életképessége és megtermékenyíthetősége meredeken csökken, nagy átlagban ez 42 éves életkorra nulla körülire esik vissza.

Két hónapunk maradt, hogy a lombikprogramot rendbe tegyük

Az Európai Bizottság szerint semmi nem indokolta, hogy a magánellátókat kiszorítsák a meddőségi kezelésekből.