Tényleg bevégeztetett? Ursula von der Leyen hatalmára most először leselkedik igazán nagy veszély

Messziről szemlélve meglehetősen meginogott a széke az Európai Bizottság elnökének, miután a közelmúltban Ursula von der Leyen ellen bizalmatlansági indítványt nyújtottak be.

Bár az uniós bizottság vezetői szerepét már évek óta a belgiumi születésű német kereszténydemokrata politikus látja el, mégis úgy fest, hogy egyeseknek elfogyott a türelme vele szemben, így most közeleg a rettegett bizalmi szavazás.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

De miről is van szó pontosan, és tényleg féltenie kell pozícióját az uniós vezetőnek?

Ursula von der Leyen sorsával kapcsolatosan rövidesen dönthetnek: hétfőn kerítenek sort a vitára, csütörtökön pedig szavazni fognak róla az Európai Parlamentben.

Ha bukna, mindenkit magával rántana

A történet akkor kezdődött, amikor egy szélsőjobboldali román EP-képviselő és több mint hetven kollégája számára betelt a pohár: ugyanis szerintük a Pfizer-gate nyomán kiderült, az Európai Bizottság elnöke az intézményt nem átláthatóan, és más uniós előírásokat megsértve vezeti. Úgy látják, az etikai aggályokon túl az uniós pénzügyi erőforrások kezelésével kapcsolatos esetleges szabálytalanságok miatt is indokolt a lépés.

Ha – a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna által is szignózott indítványt – megszavaznák, abban az esetben a belga gyökerekkel bíró elnök mellett a teljes biztosi tagságnak le kellene mondania. 

Erre eddig csekély esély mutatkozott, tekintve, hogy az EP 720 főt számlál, és a döntés kétharmados többséget kíván meg a jelenlévőktől, illetve az összes EP-képviselő legalább fele, azaz abszolút többség kellene hozzá. 

Ilyen precedensre csupán egy alkalommal volt példa az EU történetében.

Bár a beterjesztő, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához tartozó Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) európai parlamenti képviselője, Gheorghe Piperea megszerezte a bizalmatlanságihoz szükséges számban az EP-képviselők támogatását, ez még igen kevés lehet az áhított többséghez. Többedmagával azzal támasztotta alá a benyújtást, hogy 2021-ben Albert Bourlával, a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatójával a bizottsági elnök titkos üzenetváltásokat folytatott, amelyek a Covid-járvány tetőpontján az oltóanyagok európai piacra juttatásáról szóltak. E téren pedig átláthatósági problémák merültek fel a Bizottság első emberét illetően, miután 35 milliárd euróért vásároltak a Pfizertől koronavírus-vakcinákat, amiből 4 milliárd euró értékű vakcinát végül fel sem használtak.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a múlt hét közepén jelezte, megvan a minimum 72 aláírás, és a bizalmatlansági indítvány formailag is megfelel minden előírásnak. Noha zöld utat kapott az indítvány, nagyon valószínűtlen, hogy Ursula von der Leyen megbukna. Mindenesetre, ha mégis így lenne, vele együtt a teljes testület leköszönne, és elindulna a 27 új biztos kinevezésének bonyolult folyamata.

Az is igaz, hogy az elnök számos bírálat célpontja, mivel a szocialisták és a liberálisok azzal vádolják Ursula von der Leyent, hogy a szélsőjobboldalhoz csatlakozva próbálja a zöld reformokat lazítani – ám az EU centrista többsége, amely egyébként támogatta is az elnökségét, nem mutat hajlandóságot a populista párthoz kötődő Piperea drasztikus intézkedésének támogatására. 

Ez utóbbi mellé azonban – a mások mellett Orbán Viktor alapította – radikális/szélsőséges „patrióták” csoportja (Patrióták Európáért, Patriots for Europe, PfE) és a szuverenisták frakciója (Szuverén Nemzetek Európája, Europe of Sovereign Nations) is besorolt, ahogy néhány néppárti képviselő is. Ez utóbbinak azért is van kiemelt pikantériája, mivel Ursula von der Leyen pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt (European People's Party, EPP) már előre leszögezte, hogy nem fogják az indítványt támogatni – akárcsak az bizottsági elnökét eddig támogató baloldali S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és a liberális Renew (Újítsuk meg Európát, Renew Europe) is.

Egy kivételével sorra elbuktak a megbuktatási próbálkozások

Az eddigiek során az európai parlamenti képviselők kilencszer próbálták megbuktatni az Európai Bizottság mindenkori vezetőségét és tagságát. A Euronews emlékeztet, 1990-ben az Európai Jobboldali Képviselőcsoport megpróbálta kikényszeríteni a Bizottság lemondását az agrárpolitika miatt, de súlyos kudarcot vallottak, mindössze 16 igen voksot és 243 nemet kapott a próbálkozás.

Mint felelevenítik, a legutóbbi ilyen „merényletre” 2014 novemberében került sor a Jean-Claude Juncker luxemburgi elnök vezette Bizottság ellen. Ezt az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája politikai csoport kezdeményezte a „Luxembourg Leaks” pénzügyi botrányra válaszul, amely lerántotta a leplet az ország adórendszeréről. A 670 európai parlamenti képviselőből mindössze 101 nyomott az igenre, így bőven a szükséges küszöbérték alatt ragadt a létszámuk.

De egymástól merőben eltérő témák is vezettek már ide: korábbi kísérletek olyan kérdésekre is fókuszáltak, mint az EU költségvetése, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának hatása Európában, vagy épp az Eurostat mint uniós statisztikai hivatal irányítása.

Egy ízben azonban sikerrel járt a békés puccskísérlet, amikor is 1999 márciusában a Jacques Santer luxemburgi elnök vezette Bizottság csalási vádak és átláthatósági aggályok közepette lemondott, megakadályozva ezzel a Parlament hivatalos szavazását. Ez annak ellenére történt, hogy a testület az ezt megelőző években három különálló indítványt is túlélt más témákban.

Kényszerítő csomag három nagyhatalomtól

Közben három nagyhatalom is lobbizik Ursula von der Leyennél, Olaszország, Franciaország és Németország ugyanis közös levélben kér konkrét lépéseket az Európai Bizottságtól az uniós versenyképesség erősítése érdekében. A La Repubblica nyomán a Politico azt írja, Giorgia Meloni, Emmanuel Macron és Friedrich Merz már megegyeztek több célkitűzésben, ezeket a következő hetekben juttatják el Ursula von der Leyenhez, akitől célzott beruházásokat sürgetnek az innováció, a védelem, az űripar és az energiaköltségek terén egyaránt. A kollektív jelentés értelmében a legfőbb kérésük az autóipar támogatása volna. 

Céljuk, hogy az EU egységesebb és ambiciózusabb iparpolitikát folytasson az amerikai és a kínai verseny nyomása közepette. A három európai nagyhatalom így közösen igyekszik befolyásolni a következő Bizottság gazdaságpolitikai irányát – miközben már így is engedni kényszerültek a zöld átállás kívánalmából.

Visszatérve a fentebb tárgyalt politikai hadszíntérre: 

jelenleg úgy tűnik, hogy borítékolható a bizalmi szavazás végkifejlete, és Ursula von der Leyen megőrizheti a Bizottság élén betöltött posztját,

ám nem elhanyagolható az a tény sem, hogy felmerült a képviselők egytizedében az az opció, hogy inkább távoznia kellene a teljes bizottsági kollégiummal együtt. 

Július 7-én, hétfő délután öt óra után esedékes a parázs vita, és egész pontosan 10-én, csütörtök délben fognak szavazni az indítványról az EP-képviselők Strasbourgban. Ezt követően már pontot is tehetnek a von der Leyen nevével fémjelzett bizalmi ügy végére, ám várhatóan a politikai jövőjére így is kihatással lehet mindez, és aligha pozitív irányba mozdul majd el a népszerűségi potméter.