Egyre-másra jelennek meg a social média felületeken olyan bejegyzések, amelyekben a választópolgárok legújabban azt sérelmezik: a pártokra, egyéni képviselőjelöltekre ajánlott aláírásaik elvesztek, vagy éppen nem a valóságnak megfelelően szerepelnek a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartásában. 

Az ügyfélkapun keresztül bárki által lekérdezhető, és a hivatalnál már „ténylegesen ellenőrzött” ajánlásokról többen azt írják: olyan, számukra ismeretlen, vagy még inkább, általuk nem támogatott politikai erőt tüntettek fel a nevük mellett, amin megdöbbentek, és választási csalást, visszaélést sejtenek. Főként, hogy az ajánláshoz a valós személyes adataikat használták fel, ezek szerint engedély nélkül.

Több párt eljárása is csalásgyanúhoz vezet

Nem lehet egyetlen pártra „fogni” a frissen tapasztalt jelenséget, mivel a közösségi panaszok több, országosan ismert, vagy éppen ismeretlen szervezet megnevezésével olvashatók. A találgatásokat tetézi, hogy olyan bejegyzés is akad, amiben a kommentelő állítja: ismerősét arra utasították a február 21-én indult jelöltállítás kezdetén, hogy egy archív adatbázisból másoljon át adatokat több jelöltállító ívre, az érintettek jelenléte nélkül. 

Mi is tettünk néhány spontán próbát az  ügyfélkapus ellenőrzéssel, és nem kellett sokáig kutatni: valóban

akad olyan, már hivatalosan jóváhagyott regisztráció, ami visszásnak tűnik.

Ezért szakértőt kérdeztünk a sokakat felháborító helyzetről, illetve arról, mit tehet a választópolgár, ha a személyes fiókjában ilyesmivel szembesül. 

Lopás, hamisítás esetén irány a rendőrség!

Többen panaszolják az adatokkal való visszaélés gyanúját, vidéken és a fővárosban, ami pedig választási csalásnak is minősülhet, bár szinte lehetetlen bizonyítani – erősítette meg az Economxnak Derecskei Zsuzsanna ügyvéd.

Mint mondta, első körben mindenkinek érdemes rászánni pár percet, és ellenőrizni a Magyarorszag.hu oldalon, hogy kire adta le az ajánlást – vagy akinek nincs ügyfélkapuja, tájékoztatást kérhet a területileg illetékes választási irodánál, az ajánlóívek megsemmisítéséig. Ugyanide lehet majd a kifogást is benyújtani, de fontos tudni, hogy néhány esetben a visszaélés durvább lehet, mert bűncselekménynek is minősülhet – ha adatlopás, adathamisítás történt. Ilyenkor mindenképpen javaslom, hogy

forduljunk a rendőrséghez!

– emelte ki.

A legfontosabb viszont a gyorsaság. A kifogást,  feljelentést ugyanis a sérelmezett jogszabálysértés észlelésétől számított 3 napon belül kell benyújtani úgy, hogy a harmadik napon 16 óráig az irat be kell érkezzen az adott szervhez.

Kellenek a bizonyítékok

A kifogásról szóló kérelem – bármilyen választási csalás gyanúja esetén – természetes személynél a név, személyes adatok megadásával, szabad szövegezéssel beadható, vagyis nincs erre vonatkozó formanyomtatvány. Jogi személynél a cégnevet, székhelyet, képviselőt is fel kell tüntetni. A postai úton, személyesen vagy e-mailen küldött kifogásban nem kell igazolni az érintettséget, de szükséges feltüntetni a jogszabálysértésre utaló konkrét cselekményt vagy mulasztást, és annak bizonyítékait (ami lehet fénykép, videó, nyilatkozat, weboldal, bármi), a benyújtó nevével, lakcímével, személyi azonosító vagy nyilvántartási számával együtt. 

Nem minden esetben vertek át

Az ügyvéd kitért rá, hogy ha valaki azt tapasztalja, az ajánlása nem szerepel az NVI rendszerében, nem biztos, hogy átverték: előfordulhat, hogy a jelölt mégsem adta le az ívet, ezért azt ellenőrizni sem tudták. Esetleg utóbb érvénytelennek találták, ezért nem jelenik meg a sikeres ajánlások között. 

Az ajánlóívek ellenőrzése egy többlépcsős folyamat – vázolta. Egyrészt vizsgálják, hogy az ajánlóíveket az arra jogosult adta-e le, és azok sértetlenségét is ellenőrzik. Majd a választási iroda összeveti a feltüntetett adatokat a központi névjegyzékkel – a vizsgálat addig tart, amíg a jelölt el nem éri a törvényben előírt minimum ajánlásszámot, vagyis az 500 aláírást. Ezen felül tehát előfordulhat, hogy a nevünk mellett végül mégsem szerepel senki, de ez szabályos.

Tilos a nyomásgyakorlás és a politikai pedofília

Derecskei Zsuzsanna elmondta: nincs általános törvényi definíció a választási csalásokra, de annak számít minden olyan cselekmény, ami sértheti a választás tisztaságát. 

Például rengeteg helyen már megrongálták egy-egy jelölt plakátját – erről nem árt tudni, hogy büntetőjogi felelősséget is megalapozhat, ha a politikus arcára bajuszt, szakállt, vagy más, oda nem illő motívumot firkálnak. De gyakran előfordul a „felülplakátolás” is, amikor egy aspiráns plakátjára egy másik jelöltét ragasztják rá, pedig ez sem szabályos.

Nem lehet szavazatot vásárolni, vagyis semmilyen ellenértéket felajánlani a  voksért cserébe: sem tűzifát, sem krumplit vagy utalványokat. Ugyanígy, utaztatni sem lehet az embereket választási célzattal, és szabálytalan az önkormányzati költségvetésből szervezett fesztiválnak álcázott kampányesemény is, vagy a helyhatósági lapban elhelyezett hirdetés – sorolta.

Mivel a  panaszokban felmerül, érdemes tisztázni: tilos a munkahelyekre bevinni a nyomást, miszerint akkor marad meg valakinek az állása, ha adott pártra vagy képviselőre adja le a voksát.

Hasonlóképp, a „politikai pedofília" is súlyos jogsértés, amikor oktatási intézményben tartanak kampányrendezvényt, végeznek politikai tevékenységet, vagy gyermekeket szerepeltetnek egy jelölt népszerűsítésére.

Ezeket az eseteket a választóknak kötelessége csalás gyanújával jelenteni 

– hívta fel a figyelmet.

Kapcsolódó