A magyar ipar az elmúlt időszakban komoly visszaesést szenvedett el, és a jövő kilátásai is borúsak. Az egyértelmű külső hatások mellett a belső folyamatok sem rózsásak

–​ mutatott rá belülről látva a hazai helyzetet Gaszt Attila, a GIA Form Kft. ügyvezetője. A hatékonyság hiánya, a külső gazdasági kitettség, valamint a technológiai lemaradás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai ipar egyre nehezebben tud talpon maradni.

A KSH adatai szerint 2025 februárjában 8 százalékos visszaesés volt az ipari termelésben éves alapon, miközben a feldolgozóipar minden alága csökkenést mutatott. A jármű- és villamosberendezés-gyártás különösen gyengén szerepelt, és a kilátások további romlást vetítenek előre.

Egyoldalú függés helyett diverzifikáció

A probléma gyökere nem csupán a gyenge külső keresletben, hanem a magyar ipar struktúrájában is keresendő. A német gazdaságtól való túlzott függés különösen sebezhetővé teszi az országot. „Ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik” – fogalmaz Gaszt Attila, rámutatva hogy a hazai beszállítói szektor nagy része német megrendelésekre épül.

A robotok már jönnek, de a gondolkodás még analóg – merre tart a magyar ipar?

Száz új gyár építését tűzte ki célul a kormány egyetlen év alatt – de vajon van-e ennek realitása a jelenlegi gazdasági környezetben? Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója szerint a cél nem irreális, ám a sikerhez technológiai ugrásra és új szemléletre is szükség van. Az ipar digitális forradalma már zajlik: ma már egy gyárat előbb a virtuális térben húznak fel, és a hatékonyság kulcsa az adat, az automatizáció és a fenntarthatóság. Bővebben >>>

Kiemelten sújtott az akkumulátor- és járműipar, ahol az Európai Unió elektromobilitási stratégiájának következményei már érződnek. Az elektromos autók iránti kereslet visszaesett. A technológiaváltás miatti vásárlói kivárás (Osborne-effektus) tovább lassítja a piacot, míg sok gyártó újra belső égésű motorok gyártásába kezd. Az Osborne-effektus lényege, hogy

a fogyasztók – látva, hogy hamarosan új technológia érkezik – elhalasztják vásárlási döntéseiket.

Ez különösen igaz az autóiparban most zajló technológiaváltásra: a belső égésű motorok kifutóban vannak, az elektromos hajtások viszont még nem váltak teljesen elterjedtté, így a vásárlók kivárnak.

Gaszt Attila szerint a hazai vállalatok feladata, egyben legnagyobb kihívása a hatékonyság növelése. A német és magyar kkv-k között hatalmas a különbség: míg Németországban egy dolgozóra akár 150 ezer euró árbevétel jut, Magyarországon ez gyakran alig éri el az 50 ezret. A megoldás az automatizációban, digitalizációban és strukturált folyamatmenedzsmentben rejlik. Ezek azonban nem pusztán technológiai kérdések – szemléletváltásra és tudásra is szükség van.

Gaszt Attila
Gaszt Attila Kép: GIA Form

Sokan attól tartanak, hogy az automatizáció munkahelyeket szüntet meg, ám a GIA Form példája azt mutatja, hogy ez nem szükségszerű: átképzéssel a munkavállalók értékesebb feladatköröket is betölthetnek. Ezáltal növekszik a termelékenység, miközben csökken a fluktuáció. A vállalat ugyanazzal a létszámmal kétszer annyi gépet működtetnek, mint tíz éve.

A pánik rossz tanácsadó

A gazdasági környezet jelenlegi extrém bizonytalansága minden korábbit felülmúl, beleértve a 2008–2009-es pénzügyi válságot is – hangsúlyozza Gaszt Attila. A piacok hektikus és gyors változásai miatt szinte lehetetlenné vált a hosszú távú tervezés, hiszen a helyzet órák alatt képes megváltozni. Ebben a zavaros, kiszámíthatatlan közegben a beruházások elmaradnak, ami a fejlődés és versenyképesség egyik legnagyobb gátjává válik.

A geopolitikai feszültségek – például Donald Trump vámháborúja vagy az EU elektromobilitási stratégiájának újragondolása – tovább nehezítik a cégek dolgát. A befektetők, vevők, gyártók egyaránt kivárnak, ami kereslet-csökkenéshez, termelés-leállásokhoz, sőt, akár vállalati csődökhöz vezethet.

A globális vámháborúk, különösen az USA és Kína közötti konfliktus, tovább növelik a gazdasági szereplők körében tapasztalható bizonytalanságot.

„A pánik rossz tanácsadó a piacon”

– fogalmaz​ott az iparági szakértő. Szerinte a jelenlegi amerikai stratégia valójában egy alkuhelyzet megteremtését célozza, amelyből Trump kedvezőbb gazdasági feltételeket próbál kicsikarni – különösen az energiahordozók exportjának terén. Gaszt úgy véli, végül kompromisszum születik, de Európának mindenképpen le kell vonnia a tanulságokat, és nyitnia kell új, alternatív piacok felé.

Túlélés vagy végzetes lemaradás

A szakértő szerint az ipari túlélés záloga a diverzifikáció: nem lehet egyetlen iparágra vagy megrendelőre támaszkodni. Ehelyett új termékek, piacok és iparágak felkutatására van szükség, még akkor is, ha ez napjainkban példátlan kihívásokkal jár. A vállalatok, valamint a teljes magyar gazdaságra nézve új kitörési pontokat is megjelölt, mint az egészségipar, védelmi ipar, energia- és repülőgépipar. Ezek hosszabb távon stabilabb, kevésbé kiszolgáltatott fejlődést biztosíthatnak.

Kérdés ugyanakkor, hogy a magyar kkv-k készen állnak-e a fejlődéshez szükséges beruházásokra. A Demján Sándor Program pozitív lépés lehetne, de a vállalatok jelentős része technológiailag és tudásban sincs felkészülve a források hatékony felhasználására. Gaszt Attila megdöbbenve említi, hogy

még 2025-ben is vannak olyan cégek, amelyeknek nincs saját weboldaluk

 – ez is jelzi, milyen szinten áll a digitalizáció a magyar iparban.

„Az ipar jelenlegi válsága nem csupán külső körülmények eredménye, hanem évtizedes strukturális problémák következménye. Aki ma nem tesz azonnali lépéseket a hatékonyság és versenyképesség irányába, az a válságok korában végzetesen lemarad” – fogalmazott.​

Súlyos láncreakcióval nézhet szembe a magyar ipar

Amíg a Covid problémahalmazát mindenki meg akarta oldani, itt most ellenérdekelt felek vannak – utalt az orosz–ukrán háborúra egy korábbi, az Indexnek adott interjújában Gaszt Attila, a GIA Form ügyvezető-tulajdonosa.