A hitel- és a garanciaügyletek mellett a tőkebefektetések is kiemelt szerepet kapnak a hatékonyan működő és eredményes állami hátterű finanszírozási rendszeren belül. A hitelezésen belül a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőkeoldalát is meg kell erősíteni és a tőkeáttétel csökkentésén keresztül javítani a cégek hitelképességét – mondta el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A sikeres tőkebefektetésekkel a tőkealapok a finanszírozott cégek teljesítményén keresztül új munkahelyeket hoznak létre, növelik az innovációs képességet és hozzájárulnak a vállalatok versenyképességének fejlesztéséhez. Az állami tőkealapok ezen felül hozzájárulnak a stratégiailag fontos célok megvalósításához – például a kiemelt iparágakban történő befektetések útján.

Cél az aktivitás növelése

A Nemzeti Tőkeholding összefogja az állami tőkealapokat – ezek kikerültek a fejlesztési bankok alól, s így közvetlenül az NGM joggyakorlása alatt helyezkednek el. Az alapok megerősítésre kerültek, erősödött a kontrolling és ellenőrzési funkciók. A hatékonyság növelése érdekében az aktivitást nem mutató, zombi alapokat alapokat összevonták, felszámolták – a cél a pénzek mind hatékonyabb felhasználása.

Azzal nem elégedhetünk meg, ha egy alap bankbetétben fialtatja a pénzét

– utalt például a nem elég hatékony városalapokra utalva a miniszter. A meglévő, működő alapok aktivitásának növekedése érdekében új kritériumrendszerek kerültek kiírásra. Az alapkezelési díjakat letörték, maximum 1,5 százalékos mértékben húzták így olcsóbbá vált a működtetés.

Dolgozni kezdtek a pénzek

A Baross Gábor hitelprogramhoz kapcsolódva meghirdették a Baross Gábor tőkealapot, ami 600 milliárd forintos keretből gazdálkodhat.

A Tőkeholding létrehozásának első évében 49 százalékról 70 százalékra növekedett a működő alapok kihasználtsága, azaz 2023 végére a kihelyezhető pénzek 70 százaléka már a vállalkozásokat segítette.

Összesen 415 milliárd forint új tőkebefektetés történt, ebből 165 milliárd forint Baross Gábor tőkeprogramon keresztül került kihelyezésre, egyéb alapokból 250 milliárd került vállalkozásokhoz.

Az új befektetéseken belül kiemelt szerepet kapott a logisztika, a Baross program pedig döntően ingatlanalapokba került. Nagy Márton tájékoztatása szerint a Baross Gábor tőkprogram megmaradt 435 milliárdjából az idén kiemelt szerepet kap a zöld alapok létrehozása - erre 140 milliárd forintot allokáltak – míg a már meglévő, jól teljesítő alapok keretemelése 200-300 milliárd forintot költenek majd.

Komoly a lemaradás

Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding vezérigazgatója szerint a régió nagyon gyengén van ellátva kockázati tőkebefektetésekkel. A kelet-közép-európai régiót az európai teljes kezelt magántőke vagyon 1 százalék célozza meg, míg az EU átlagában a GDP 0,65 százalékát teszi ki a magántőke befektetések értéke, Magyarországon ez mindössze 0,15 százalékot tesz ki. Szükség van tehát az állami hozzájárulásra is, ám a vezérigazgató azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy új szabályok szerint új alapot csak akkor hoznak létre, ha abban minimum 30 százalékos lesz a piaci tőke részvétele. Szerencsére az érdeklődés ennél lényegesen magasabb, amit jól mutat, hogy a Baross Gábor program első elemében mindössze 11 százalékos állami részarányra volt szükség az alapok létrehozásához – emlékeztetett Katona Bence.

A Tőkeholding kezelésébe került állami befektetésekkel érintett cégeknek összességében 3386 milliárd forintos a jegyzett tőkéjük, az állami tulajdon átlagosan 41 százalékos az érintett vállalkozásokban.

EU-s elvárás a piaci megtérülés

Katona Bence szerint a befektetett pénz már eddig is jó megtérülést mutat –

az éves hozam a meglévő befektetésekben 10 százalék felett van.

Nagy Márton mindehhez az economx kérdésére azt tette hozzá, hogy az induló alapok az EU elvárásai alapján csak piaci szintű hozamelvárással indulhatnak. Amivel az állami szerep több, az az, hogy kockázatmegosztás valósul meg a magánbefektetők és az állam között a magánbefektetők befektetési kockázatainak csökkentése érdekében.

 

Nagy Márton: nem kell félni a fogyasztás felfutásától

 

A tárcavezető egy kérdésre válaszolva az infláció alakulására is kitért. Szavai szerint a friss adatok a kormány korábbi álláspontját és az inflációcsökkentés érdekében hozott korábbi intézkedéseit igazolják. A pénzromlás felgyorsulásának lehetőségével kapcsolatban Nagy Márton arról beszélt, hogy az, hogy a pénzromlás mértéke 3-4 vagy 4-5 százalék, az a korábbi időszakhoz képest kevésbé fontos, hiszen most az lesz fontosabb, hogy kialakuljon az összhang az infláció és a növekedés, illetve az egyensúly és növekedés között. Az, hogy a legfrissebb adatok szerint a fogyasztás visszatérőben van, az stabilizáló tényező, hiszen az adóbevételeken keresztül gyorsan érezteti hatását, a költségvetésben és a gazdaságban egyensúlyjavulást okoz. A miniszter szerint a fogyasztás visszatérése nem okozhat érdemi gondokat, hiszen annak mértéke még most is a 2020-as szintek alatt van, túlfogyasztástól így aligha lehet beszélni – épp ezért ez sem az inflációban, sem külkereskedelmi mérlegben nem okozhat problémát. Ami gondot jelenthet a növekedésben az az export – ez leginkább Németországtól függ. Most a német gazdaság nem áll túl fényesen – emlékeztetett Nagy Márton.