Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal listája a 2024-es lakásépítések és engedélyekkel kapcsolatban. Eszerint Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakásokszáma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23 százalékkal.

  • A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
  • A 12 százalékos növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41 százalék, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37 százalékos csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31 százalékkal kevesebb lakást adtak át.

A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38 százalékra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61 százalékra csökkent 2023-hoz képest.

Kapcsolódó

Economx-kommentár

A KSH adatai nem okoztak meglepetést, hiszen a piaci szereplők is jelentős visszaesésre számítottak. Paradox módon amíg a lakáspiacon a tranzakciók száma jelentősen növekedett, az árak kétszámjegyű emelkedést produkáltak, addig a lakásépítések volumene mélypontra jutott. A tavalyi adat jelentősen elmaradt a 2020-21 környékén átadott lakások volumenéhez képest is.A kereslet visszaesésében jelentős szerepet játszott a gazdasági bizonytalansággal együtt járó infláció, a vásárlóerő mérsékelt növekedése, valamint a még mindig magas hitelkamatok. A kormány is észlelte a negatív folyamatokat, ezért elindítja a lakásfejlesztési programját, hogy nagyjából
éves szinten fokozatosan pár ezerrel növelje az átadandó új otthonok számát.„Nem a befektetőké az ország, hanem az embereké, akik nem tudnak venni. Pár ezer befektető nem váltja meg a lakásépítéseket."Az építőipari szereplők sem várnak idén drasztikus fellendülést, hiszen a lakásszektorban a változások években mérhetők. Mindenesetre az állampapírpiacról kiáramló befektetők növelhetik a keresletet, azonban jelentős fellendülésre csak idővel lehet számítani.Mi lesz később?

Idén a Baross Gábor tőkeprogram 2.0 elindulhat, vége lehet a háborúnak, tovább nőhet az energiabiztonság, kedvező lehet a hangulat a második félévben. 

(Farkas Tibor, az Economx ingatlanpiaci szakértője) 

Az új lakóépületekben használatba vett lakások

  • 50 százaléka családi házban,
  • 44 százaléka többlakásos épületben,
  • 3,4 százaléka lakóparkban található.

Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre nőtt 2023-hoz képest.

Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent,

  • a fővárosban 12,
  • a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal.

A többi településen kismértékű emelkedés történt:

  • a nem megyei jogú városokban 2,0,
  • a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.

Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma.

Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32 százalékkal tovább bővült.

Az építtetők az esetek 45 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány

  • Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7 százalék)
  • és a községekben a legmagasabb (86 százalék).

A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7 százalék). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab.

A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.

A kormány mindent lesöpörne: 200 milliárd forintból robbantanák be az építőipart

A nemzetgazdasági miniszter bejelentette a kormányzat lakhatási programját. Kétszázmilliárd forintot osztanának ki az alapkezelők között, minimális megkötéssel. Bővebben>>>