A Pénzügyminisztériumhoz fordult a kiskereskedelmi munkavállalók és családjaik érdekében az Egyenlő.hu modern szakszervezet, amely a CÖF-CÖKÁ-val együttműködésben a személyi jövedelemadó törvény módosítását javasolja. 

A törvény apró kiegészítésével elérhető lenne a jövőben egy újfajta béren kívüli juttatási elem, amellyel az élelmiszerboltokban dolgozó munkavállalók havonta legfeljebb 35 ezer forint erejéig árengedménnyel vásárolhatnák meg az üzletben kínált termékeket.

Kapcsolódó

Ez a lehetőség nem kötelező, hanem választható lenne a kereskedők számára, azzal a kikötéssel, hogy az általuk forgalmazott termékekért fizetendő összeg nem lehet kevesebb a termék áfával növelt beszerzési áránál – mondta az Economx-nak Bubenkó Csaba. 

Az Egyenlő.hu elnöke hozzátette: a kedvezményes vásárlási lehetőség keretösszege a javaslat szerint évente a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott éves infláció mértékével nőne.

Szenteste után újabb lehetőség a boltokban

Az elképzelés nyitott kapukat döngethet a szaktárcánál, mert közösségformáló ereje van, és olyan szociális juttatás lehetőségét biztosítaná, amely nem jelentene többletköltséget a cégeknek, a teljesítéséhez nem szükséges új technikai feltétel – mutatott rá a december 24-i boltzár kampányát tavaly szervező szakszervezet vezetője.

Emlékezetes: a korábbi évek gyakorlatához képest 2023-ban példátlanul nagy támogatást sikerült elérni a lakosság és a piaci szereplők körében is a dolgozók szentestére elrendelt pihenőnapjával, karácsony előtt több tucat üzlet önként maradt zárva a dolgozók érdekében. 

Továbbra is azon vagyunk, hogy olyan konkrét javaslatokat fogalmazzunk meg, ami minden érintett félnek, tehát a dolgozóknak, a munkaadóknak és az államnak is megfelelő, nem sérti egyik fél érdekeit sem, de kézzelfogható segítséget jelenthet. Ehhez erős társadalmi támogatottságot élvezünk, ami megmutatkozott karácsony előtt is – idézte fel.

Kevésbé vágynának jobban fizető állásokra

A mostani kezdeményezés hasonló szociális szempontok alapján született.  

Bubenkó Csaba szerint, ha a javaslattal kiegészül az szja-törvény, az az állam gondoskodó szemlélete mellett a munkaadók azon hozzáállását is megerősíti, amely alapján nyitottságot mutattak az alkalmazottak ünnepi pihenés iránti igényére. 

Ennél is kézzelfoghatóbb szempont, hogy a cégek olyan konkrét, alternatív megoldást alkalmazhatnak a kafetéria juttatások körének bővülésével, amely a dolgozókat a helyben maradásra ösztönzi – mutatott rá. 

Ez pedig amiatt különösen fontos, mert a kiskereskedelemben jelentős mértékű a fluktuáció, és krónikus munkaerőhiány jellemző több területen – jelenleg körülbelül a dolgozók 10 százaléka hiányzik a boltokból.

Ez a meglévő, körülbelül 350-400 ezer embert jelentő állományra helyez túlzott terheket a szektorban, miközben a megélhetésük miatt – más ágazatok munkavállalóihoz hasonlóan – ők is aggódnak, és mindennapos kihívás számukra az infláció miatt megdrágult élelmiszerek beszerzése – jegyezte meg az érdekképviselő.

Nem kell újabb teher miatt aggódni a kicsiknek

Aggályként felmerülhet, hogy a kkv-k számára megterhelőbb lehet a kedvezményes vásárlás biztosítása, mint a nagy láncoknak.

Erre reagálva Bubenkó elmondta, hogy egyrészt nem korlátoznák a kedvezménnyel megvásárolható termékek körét, vagyis bármire vonatkozhat a lehetőség, amit az adott élelmiszerüzletben meg lehet vásárolni.

Másrészt eleve nem lenne kötelező, tehát csak az a vállalkozás vehetné fel a juttatások körébe, amelyiknek belefér a munkaerőmegtartás költségeibe, hogy elengedi a nyereségét akár ezer forint erejéig is – a kedvezményes keret maximuma lenne havonta a 35 ezer forint, dolgozónként. 

Márpedig több felmérés igazolja, hogy a konkrét fizetés mellett a munkavállalóknak legalább olyan fontos szempont egy munkahely kiválasztásánál, illetve a munkaadó iránti lojalitás szempontjából, hogy milyen egyéb juttatásokkal igyekeznek megbecsülni az erőfeszítéseit – emelte ki.

Azt is hozzátette, hogy az állam áfabevételei pedig nem csökkennének, viszont a Covid-válság óta is stabilan maradt hazai foglalkoztatás helyzetét tovább erősítené ez az intézkedés.

Továbbra is komor az üzleti klíma

Immár harmadik egymást követő hónapban romlott februárban a kiskereskedelem üzleti hangulata Németországban a müncheni ifo intézet új felmérése szerint, amelyben a januári -15,2 után -18 pontra romlott a bizalmi mutató. A gazdasági környezet továbbra is nagy kihívást jelent a kiskereskedőknek, mert a fogyasztók visszafogják a vásárlásokat. Emiatt kevesebb vállalkozás tervezi új munkaerő felvételét – állapították meg. A gyenge kereslet miatt sok üzletben túl magasak a készletek. Ezért a következő hónapokban az autó- és ruhakereskedések nem terveznek áremeléseket, a kerékpárüzletek csökkentenek, míg az élelmiszerboltokban várhatóan tovább nőnek az árak. Az elektronikai cikkek és a háztartási gépek üzleteiben viszont kedvezőbbek a kilátások, akárcsak a drogériákban, amelyek idén növelhetik piaci részesedésüket. Ezzel szemben a bútorüzletek, barkácsáruházak helyzete továbbra is aggasztó a németeknél.