Minimálisan, 0,6 százalékkal nőtt a hazai kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. Tavaly az egész évben lehangoló számokat hozott a kiskereskedelem, és egyelőre a fellendülés is várat magára. 

Bár átlagos szinten már emelkedést mutattak ki a kiskereskedelmi forgalomban januárra vonatkozóan, a volumennövekedés csak kicsit több, mint fél százalékosra tudott ugrani, ráadásul az előző hónaphoz, decemberhez képest stagnálást regisztráltak a statisztikusok.

Tavaly januárhoz képest a következőképp változtak az egyes szektorok adatai:

  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1 százalékkal emelkedett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,1 százalékkal csökkent.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,9 százalékkal csökkent. Gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 8 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 6,4, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 8,2, a használtcikk-üzletekben 8,4 százalékkal kisebb lett a forgalom tavaly januárhoz viszonyítva.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,3 százalékkal emelkedett.
  • Az üzemanyagtöltő-állomások forgalmának volumene 4,6 százalékkal nőtt.
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 2,3 százalékkal mérséklődtek.

A tavalyi év utolsó pár hónapjában a napicikk- (többek között élelmiszer) és üzemanyag-kereskedelem volumenében volt már némi növekedés, ezek alapozták meg a januári adatot is – mondta az Economx kérdésére Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese.

Épphogy pozitív tartomány

Január volt az első olyan hónap, amikor a kiskereskedelmi forgalom növekedett az előző év azonos időszakához képest. Erre utoljára 2022 novemberében volt példa, azonban akkor is csak egy 1,3 százalékos emelkedést produkált a szektor.

Az év első hónapjában az országos kiskereskedelemi forgalom folyó áron 1 356 milliárd forint volt. Ennek 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő-állomások forgalmában realizálódott.

13 hónapon keresztül szinte folyamatos mélyrepülésben volt a lakossági fogyasztás Magyarországon, a 2024-es év azonban pozitívan indult a kiskereskedelemben.

A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy decemberhez képest nem volt változás a kiskereskedelmi forgalomban. Ez Karsai Gábor szerint pozitív hír, ugyanis hagyományosan – eltekintve a válságos időszaktól – mindig december hozza a legnagyobb kiskereskedelmi forgalmat, nyilvánvalóan a karácsony miatt.

  • Egyrészt az élelmiszer-forgalomban is mindig egy kiemelt időszak,
  • másrészt az ajándékozás miatt az iparcikk-forgalom is meg szokott ugrani, 
  • valamint sokan többet utaznak a családhoz ebben az időszakban, így a benzin-fogyasztás is növekedni szokott.
Január hagyományosan a leggyengébb hónap szokott lenni

– tette hozzá.

Lejjebb már nem megyünk

A kiskereskedelmi forgalom elérte a mélypontot, és most már elindult egy minden bizonnyal lassú, de feltehetően gyorsuló növekedés.

2024-ben a GKI éves szinten körülbelül 4 százalékos forgalomnövekedést vár Magyarországon.

Látszik tehát, hogy a januári 3,8 százalékra csökkent infláció sem serkentette nagyob költekezésre a magyarokat, érdemi fordulat nem történt. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban bizakodó, szerintük többek között a reálbér-emelkedések hatására a kiskereskedelmi forgalomban felgyorsul a növekedési trend.