Lassan unalmassá válik, de legalábbis bosszantóan öncélú, hogy a külföldi áruházláncok már többször nekimentek a magyar kormánynak olyan intézkedések miatt, amiket az itteni vásárlók védelmében hoztak. Ilyen a korábbi árstop, a különadó, vagy most az árrésstop, ami megakadályozza, hogy túl nagy haszonnal árulják hazánkban a legnagyobb bevételeket hozó napi fogyasztási cikkeket.
Azzal fenyegetőznek, minden ilyen lépésnek a vásárlóik és a dolgozóik isszák meg a levét.
Ehhez képest a nyilvános pénzügyi kimutatásokból jól látható, hogy a menetrendszerűen Brüsszelbe rohangáló cégek az állami beavatkozások előtt sem a munkaerőt becsülték meg tisztességes bérekkel, vagy kedveztek olcsó árakkal a fogyasztásnak, hanem
évekig talicskán hordták haza a busás hasznot
– mondta az Economxnak az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke.
Bubenkó Csaba annak kapcsán fakadt ki, hogy csütörtökön az Európai Bizottság újra felszólította Magyarországot: most éppen azért, hogy tartózkodjon az árréskorlátozásoktól, mert emiatt a külföldi cégek kénytelenek veszteségesen működni.
Hiába az aggodalmak, készülünk a karácsonyra
Többször megírtuk: a multikat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kifogásolt intézkedések károsak a piacnak, az árrésstop sem szorítja vissza az inflációt, és például a mostani karácsonyi szezonban is emiatt marad visszafogott a fogyasztás.
A bolti alkalmazottak képviselője viszont azt mondja: tagjaik arról számoltak be az ünnepek közeledtével, hogy
már novemberben is érezhetően élénkebb volt az élelmiszerek és iparcikkek eladása,
és például az idősek a nyugdíjas utalványokat már akkor a karácsonyi alapanyagokra, illetve felhalmozásra fordították.
Az is olyan támogató állami intézkedés volt, amiből a bevétel a multik kasszájába vándorolt, ahogy a SZÉP-kártyás vásárlás is az élelmiszerláncoknak kedvezhet. Noha az árak még mindig az egekben vannak, most, advent harmadik hétvégéjén is bárki láthatja, hogy
zsúfolásig telnek a nagyáruházak, plázák parkolói, de hétköznap is alig van üres bevásárlókocsi azoknál a cégeknél, amelyek a háttérben folyamatosan a nyereségüket féltik
– fogalmazott.
Kitalicskázott nyereség: gyenge lábakon az érvelés
Bubenkó Csaba rámutatott: elemzéseik szerint a külföldi üzletek narratívája egyoldalú, mivel
- a korábbi nyereséges években a profitot osztalékként kivonták az anyaországba, nem tartalékolták itteni fejlesztésekre,
- a béremeléseket nem a profitból, hanem a kormányzati kényszerintézkedések (például a minimálbéremelés) és az infláció hatására hajtották végre, miközben
- a magyar állam jelentős adócsökkentésekkel támogatta őket, ráadásul
- a magyar bolti dolgozók többszörös terhelés mellett negyedannyi bérért gürcölnek, mint a nyugati kollégáik.
A veszteséges működés, mint hivatkozási alap megkérdőjelezhető a cégek osztalékpolitikájának tükrében. Panaszkodnak a magyarországi terhekre, ám 2015 és 2022 között jelentős tőkekivonásokat hajtottak végre, stabil milliárdos nyereségeket termeltek még a Covid-válság idején is – magyarázta.
Hangulatkeltés az ünnep árnyékos oldalán
Ráadásul azt nem hangoztatják sem itthon, sem Brüsszelben, hogy eközben például
a munkáltatói adóterhek csökkenései több mint 15 százalékkal könnyített a cégek itteni költségvetésén, ahogy 10 százalékkal a társasági adó minimalizálása is.
Viszont az ebből származó megtakarításokat (ami egy dolgozó után több tízezer forintot jelent havonta) nyereségként könyvelték el, és nem fordították akár válságtartalékra.
Ezért nincs már miből fedezni a különadót vagy az árrésstop miatti veszteséget, ami a profitéhes üzletpolitika következménye, nem lehet kizárólag az állami beavatkozásokra fogni. Csak az jobban hangzik,
gyengíti a fogyasztói bizalmat és politikai hangulatot kelt az árérzékeny vásárlók körében
– mondta.
Háromszor annyit keresnek a nyugati áruházakban
A versenyképes bérezés pedig Bubenkó szerint valóban inkább csak hangzatos szlogen a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő áruházak álláshirdetéseiben. A bolti fizetések évek óta a nemzetgazdasági átlag alatt vannak, az emelések üteme szinte milliméterre pontosan csak a kötelező állami minimumot követte.
Nemzetközi összehasonlításban ez úgy néz ki, hogy míg például
Németországban, Ausztriában egy kezdő áruházi dolgozó bruttó bére átszámítva körülbelül 840-960 ezer forint, addig itthon ugyanezen pozícióban 320-450 ezer forintot adnak.
A nyugati bérek a magyar szint háromszorosát teszik ki egyazon multicégen belül is, úgy, hogy a munkaterhelés itt jelentősen nagyobb. Eközben az élelmiszerárak a polcokon kiegyenlítődtek, sőt, bizonyos termékek Magyarországon drágábbak – emelte ki az elnök.
Őrjöngenek a vásárlók, pedig nem volt robbanás
Az árésstop eltörlése pedig szerinte azonnali árrobbanást idézett volna elő már karácsony előtt, amit a dolgozó családok fizetnének meg, bár így is nagy a feszültség a pénztáraknál vagy a polcok között.
Az árésstop nem csak gazdasági kérdés, hanem szociális védőháló is.
A magyar melósnak mindig az a legfontosabb, hogy "mennyi az annyi",
és ugyan a jövedelmek stabilizálódtak, idén látványosabb a költekezés, de még van óvatosság, ami egyáltalán nem meglepő – mondta.
Kiemelte: az alulfizetett bolti dolgozók viszont igyekeznek, kitartanak, ezért minden tiszteletet megérdemelnek. De már a szezon kezdetén jelezték, hogy
a vásárlók türelme mostanra elfogyhatott, és az idegességet gyakran rajtuk vezetik le:
legyen szó újabb drágulásról, kiszámíthatatlan akciózásról, elfogyott termékről, hosszú pénztári sorról vagy a sokaknak bosszúságot jelentő automata kasszákról – sorolta.