A Telexen hétvégén jelent meg egy beszámoló egy hódmezővásárhelyi gyárlátogatásról, egészen konkrétan a német multi, a Villeroy & Boch porcelángyártó üzeméről. Az anyagban természetesen szóba kerül a bér és a munkaerő kérdése is. S ahogy az várható volt, a valóság egészen más képet mutatott a harmadik országból kölcsönzött munkaerőről, mint amit a politikai térben megismertünk.
Hideg Gábor, a vásárhelyi gyár ügyvezetője egyrészt leszögezte, a magas infláció miatt és a dolgozók megtartása érdekében két számjegyű béremeléseket vezettek be. A vásárhelyi gyárban most ősszel évi 10 százalékos emelésnél és plusz 6 százalékos bérkiegészítésnél tartanak, de arra számítanak, hogy még ezzel sem tudják majd teljesen ellentételezni az inflációt, azaz értéken tartani a fizetéseket. A gyár bérszínvonala 40 százalékkal magasabb, mint a környezetében lévő más cégeké, mégis küzdenek a munkaerőhiánnyal.
Hogyan kommunikáljon egy kínai cég Magyarországon? Mutatjuk!
Ahhoz, hogy megismerjük az új iparágat és a szereplőit, kérdeznünk kell. Az Economx interjújából kiderül, kinek mit kell tanulnia a másiktól.
Bővebben >>>
A cikkből az is kiderül, hogy nemrég volt olyan időszak, amikor attól tartottak, hogy nem lesz elég emberük. Az alkalmazottak mintegy 60 százaléka heti hét napon át dolgozik, közülük a többség három műszakban. A távozók aránya alacsonyabb, mint a területi átlag, de még így is magasnak tartják a vezetők.
A tarthatatlan állapotot a cég külföldi vendégmunkásokkal próbálta orvosolni. Három évvel ezelőtt vietnámiakkal próbálkoztak, azonban ők inkább Németországot választották. Ezért inkább Indonéziából hoznak munkásokat.
Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról
Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikksorozatunk első részében.
Bővebben >>>
A gyár mostani létszámának 12 százaléka jött Indonéziából.
Rajtuk kívül Ukrajnából és Szerbiából is vannak itt néhányan. A külföldiek bére ugyanannyi, mint a magyar dolgozóké – teszi egyértelművé a Telex.
Majd azt a tényt is leszögezi, hogy a vendégmunkások alkalmazása többe kerül, mint a magyaroké, és a nyelvi akadályok nagyon megnehezítik az együttműködést.
Abban az üzemrészben, ahol csak Indonéziából jött emberek dolgoznak, minden fontos tudnivalót ki kell írni az ő nyelvükön, a tájékoztatókat is fordítással kell nekik megtartani. Ők muzulmánok, de nem ortodox irányzathoz tartoznak. A szállásukon van külön imaszobájuk, és a gyárban is kialakítottak nekik egy saját imaszobát. Amikor a magyar munkások rövid szünetet tartanak a műszak közben, esznek, dohányoznak vagy kávéznak, az indonéziai dolgozók bevonulnak az imaszobába, és ott nyugodtan gyakorolják a vallási szokásaikat. Hideg Gábor szerint ebből nem keletkezik semmiféle feszültség sem a cégen belül, sem a városban.
De további kommunikációs sémákról is lerántja a leplet a beszámoló
Például az ügyvezető szerint is nagyon fontos megérteni, hogy nem a magyar munkások helyett jönnek a külföldi dolgozók, hanem azért, hogy a gyár többet tudjon termelni.
Ez mindenkinek jó, hiszen csak akkor jut mindenkinek több pénz, ha a cég eredményesen működik. Emiatt felesleges a vendégmunkások alkalmazásából politikai kérdést csinálni
– fogalmazott a cégvezető.
Ami azonban nálunk most érdekes kérdés: a külföldi munkások után ugyanannyi járulékot fizet be az államnak a cég, mint a magyarok után. A külföldiek orvosi ellátásra jogosultak, amíg itt dolgoznak, de aligha kapnak majd magyar nyugdíjat, azaz állami többletbevételt jelent a foglalkoztatásuk - állapítja meg a Telex.
Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról (2. rész)
Mennyi ideig készülnek a magyar valóságra az ázsiai vendégmunkások? Le tudnak, egyáltalán le akarnak-e telepedni mondjuk Zuglóban? Illetve mit lehet kezdeni a politikai támadásokkal? Cikksorozatunk második részében többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Bővebben >>>
Összefoglalva a hódmezővásárhelyi beszámolót:
- a vendégmunkások ugyanannyit keresnek, mint a magyarok, abban a gyárban, ami negyven százalékkal magasabb fizetést ad a környékbeli átlagnál;
- többe kerül alkalmazni egy vendégmunkást, mint egy magyart, ez egy kényszerhelyzet;
- nincs kulturális és szociális feszültség az muzulmán indonézek alkalmazása miatt;
- nem a magyarok munkáját veszik el, hanem a gyár termelését fokozzák;
- a külföldi munkások után befizetett járulékok is a magyar költségvetést növelik.
