gazdaságpolitikában nincs új stratégiája a kormánynak, így továbbra sem dolgoznak ki új gazdasági stratégiát az elhibázott újra iparosítási program helyett – olvasható a negyedéves prognózisban, amely szerint a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült mozgástere.

A gazdaságkutató nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette.

  • A fogyasztásban 2 százalékos bővülést vár a GKI erre az évre,
  • a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek,
  • a nyugdíjak reálértéke 0,5 százalékkal emelkedhet,
  • a vállalkozói jövedelmek és szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken.

Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.

A beruházásokban vizsont 2 százalékos csökkenés lehet, miután a kormány is bejelentette az állami beruházások visszafogását.

Az államháztartás viharos februáron van túl, soha nem látott hiányt produkált az államháztartás február végén, mínusz 1 703,9 milliárd forint járt a központi mérleg. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy 2024 februárjában egy másik rekor is megdőlt. Ugyanis egyetlen hónap alatt 1758,4 milliárd forint hiányt termelt a magyar gazdaság.A Pénzügyminisztérium közlése szerint ennek az eredménynek a legfőbb oka a tizenharmadik havi nyugdíjak kifizetése volt. Tény, a nyugellátásoknak kifizetésének költségvetési hatása is volt, 2024 februárban – az alapnyugdíjjal együtt, a nyugdíjszerű ellátásokat is beleértve – 1 041 milliárd forintot tett ki. Az első két hónapban a nyugellátásokra fordított összegek elérték az 1 420,7 milliárd forintot. Itt olvashat erről többet >>>

Az EU-ból jövő pénzek sem segíthetnek, hiszen a GKI szerint nem, vagy alig haladják meg a tavalyi 2 milliárd eurót. És hiába akarná a kormány pörgetni a vállalkozói szférát, ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják. 

Az elemzés rámutat, 2023-ban a mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar gazdaságot, és 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést (4 százalék körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2 százalék körüli visszaesés várható. 

A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3 százalékkal bővül – jósolt a GKI, amely szerint a foglalkoztatás 0,2 százalékkal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2 százalék körülire nő. 

A gazdaságkutató szerint a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul az idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül.

A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.