A
Gazdaságfejlesztési Minisztérium közlése szerint a felek több pontban megegyezésre jutottak, köztük abban, hogy a legkisebb keresetek már 2023 decemberében emelkedhetnek: a minimálbér 15 százalékkal, 266 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal, 326 000 forintra növekedhet.
Az Economx értesülése szerint a megállapodást a jövő héten fogják aláírni, hogy a munkáltatóknak legyen ideje felkészülni a december elsején már hivatalossá váló béremelkedésre.
- a 15 százalékos minimálbér-emelés után a kötelező legkisebb munkabér bruttó 266 800 forintra emelkedne (nettó: 177 422 forint);
- míg a szakmunkás-minimálbér 10 százalékos emelkedése bruttó 326 040 forintra növekedhetne (nettó: 216 817 forint).
Úgy tudjuk, hogy a VKF ülésén a felek arra jutottak, hogy mivel
a magyar gazdaság recesszióban van, ezért a jövő évi béremelést szociális jellegű igényként kezelik a munkáltatók.
A Nagy Márton vezette tárca az MTI-nek csütörtökön eljuttatott közleményében egyébként azt írták, hogy a felek ajánlást fogalmaznak meg arra vonatkozóan is, hogy a versenyszférában a lehetőségek figyelembe vételével 2024. évben is meg kell őrizni a bérek reálértékét, ezért minden vállalkozást a saját üzleti, pénzügyi és bérpiaci helyzetének megfelelően további béremelésre ösztönöznek.
Tárgyalást kezdenek a bérrendszer megújításának olyan irányú koncepciójáról, amellyel a bérek hosszútávon megőrizhetik vásárlóerejüket – írták.
A VKF-ülésén Nagy Márton ismételten részt vett. A gazdaságfejlesztési miniszter üdvözölte a döntést, valamint jelezte, hogy a kormány mielőbb megtárgyalja a javaslatokat és megalkotja a szükséges jogszabályokat. A miniszter a munkaadói és munkavállalói oldal képviselőinek is megköszönte, hogy az egyeztetések szinte végig az együttműködés jegyében teltek.
Ugyanakkor sajnálattal vette tudomásul, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség – nyilvánvalóan politikai okokból – a munkavállalók érdekeit figyelmen kívül hagyva hátráltatni próbálta a megegyezést és végül a megállapodást sem írta alá
– fogalmazott a minisztérium.
A bizonytalanság időszaka
A múlt héten inkább a bizonytalanságról számolhattunk be a tárgyalásokkal kapcsolatban.
A legutóbbi
kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter sem akart konkrétumokkal szolgálni. Annyit közölt, hogy jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, aminek a mértéke a legpesszimistább számítások szerint is meghaladja majd az inflációt. Az Economx kérdésére nem tudott konkrét összeget mondani azzal kapcsolatban, hogy a kormány mekkora minimálbért tart megfelelőnek, illetve mekkora béremelkedést képesek kifizetni a magyar munkáltatók.Viszont a tárgyalási fordulók után sem változott a bérek értéke, így a korábban már megismert tíz- és tizenötszázalékos emelkedés realizálódhat december elsején.
Ennyi elég? Nem!
A lapunk megbízásából készített kutatás szerint azonban ennél sokkal nagyobb mértékű emelésre volna szükség. Az Economx megrendelésére a Pulzus Kutató arra a kérdésre kereste a választ a magyar lakosságra reprezentatív felmérés keretében, hogy mekkora nettó minimálbért tartanának ideálisnak 2024-től.
A válaszadók többsége (39 százalék) úgy véli, hogy 300 ezer forintnak kellene lennie a legkisebb hazai bérnek teljes munkaidőben dolgozók esetében. Ez a jelenleg érvényben lévő minimumnak közel kétszerese lenne (és a tervezett mértéknél is 130 ezer forinttal több), ami a kisebb vállalkozásoknak túl nagy terhet jelente természetesen.
Sokakat érintő témáról van szó, ugyanis
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi magas kamat környezetben és munkaerőhiányos helyzetben minimálbér 10-15 százalékkal történő emelése és annak költségvonzata újabb inflációs kockázatot jelent, és lassíthatja a deflációt.
Magyarországon ma 250 ezren kapnak minimálbért, garantált bérminimumot pedig 750 ezren, tehát összesen egymillió magyar tűkön ülve várja a kormány és az érdekképviselet szervek megállapodását az emelésről.
