Belső levelezést szivárogtatott ki a Spiegel magazin hétfőn a Volkswagentől: durván elfajult a feszült hangulat a patinás német autógyártónál, ahol a vezérigazgató – az ipari óriás ereje és versenyképességének megőrzése érdekében – friss szerkezetátalakítási terveket közölt a csoport radikális átalakításáról. Eszerint a hazai termelés drasztikus csökkentése mellett legalább ötvenezer, közülük 40 ezer németországi dolgozó leépítése következik az elkövetkező hónapokban, de látványosan 2031-től.
A felügyelő bizottságnak tett, csütörtöki bejelentés még nem volt hivatalos, azonban megjelent a sajtóban, amire robbant a bomba. A munkavállalók fellázadtak, viszont mostanra a VW csúcsvezetője is emelte a tétet: újabb tömeges leépítéssel fenyeget.
Sorra véreznek el a németországi üzemek
Már nem új keletűek a VW-csoport válságáról szóló hírek, viszont a pénzügyi mutatók mostanra minden korábbinál nagyobb tulajdonosi nyomás alá kerültek. Így pedig a stratégiai átalakításra a teljes globális autóipar, az európai partnerek, beszállítók is készülhetnek.
Oliver Blume vezérigazgató több gyárban is fokozatosan le kívánja állítani a termelést, eszerint
- 2031-től a zwickaui és az emdeni üzemet
- 2032-től a hannoveri haszonjárműgyárat
- 2034-től a neckarsulmi Audi-gyárat zárják be teljesen.
A szakszervezet vétót jelentett be
Ez a német munkaerőpiacon is példátlan, tömeges létszámleépítésekkel jár: máris több tízezren féltik az állásukat az érintett telephelyeken, és elébe mennének az eseményeknek. A beszámolók szerint nagy a feszültség az üzemekben, helyi tiltakozások alakulnak, és az érdekképviselő üzemi tanács is határozottan fellépett.
Mégpedig, Daniela Cavallo vezetésével kőkemény és kompromisszummentes ellenállást hirdettek a tervezett gyárbezárások és leépítések ellen, okolva a menedzsmentet a válságért. Miközben tiszteletlennek nevezte az eljárást, a szakszervezeti vezető bejelentette: a Volkswagen-törvényre hivatkozva készek megvétózni a leépítéseket, egyben követelik a vezérigazgató személyes felelősségre vonását. Ultimátumot is adtak Oliver Blumenak, hogy álljon a dolgozók elé a nyári szabadságolások előtt és szemtől szembe közölje a sötét jövőképet – idézi a lap.
A dolgozók kezében
Az 1960-as, szövetségi Volkswagen-törvény által a munkavállalók szinte minden gyárbezárási kísérletet azonnal le tudnak állítani. A speciális jogszabály egyedülálló módon védi a konszernt a felvásárlásoktól, és rendkívüli hatalmat ad a mindenkori alkalmazottaknak. A német részvénytörvények általánosan 75 százalékos szavazati küszöböt írnak elő a stratégiai döntésekhez, amihez 20 százalékban állapították meg az úgynevezett blokkoló vétójogot. Ám a VW-törvény a dolgozók kezébe 20 helyett 25 százalékos vétójogot ad, ami az jelenti, hogy legalább 80 százalékos jóváhagyás kell a fontos változásokhoz, és a munkavállalók úgy is megállíthatják a folyamatot, ha egyébként az összes többi részvényes, például a Porsche-család vagy a katari befektetők mást akarnak. A VW-nél a vétójog 20 százalékát ráadásul egy darab részvény formájában Alsó-Szászország tartomány birtokolja, amely leginkább érintett a gyárbezárásokban. Emellett a felügyelőbizottság jóváhagyása is kell, amelynek tagjai felét a szakszervezetek és az üzemi tanács adják.
Asztalra csapott, de kompromisszumra lesz kénytelen
A vezérigazgató a nyilvános felszólításra egyelőre ellenáll: a Spiegel egy belső vezetői e-mail alapján most azt írja, hogy az üzemi tanácsnak küldött válaszában előbb újra számszerűsítette a leépítéseket, majd közvetlenül megfenyegette a dolgozókat.
Közölte: a terven felül további 50 ezer, vagyis így már összesen 100 ezer munkahely megszüntetését helyezi kilátásba, ha nem egyeznek bele a bezárásokba, és ezzel nem teljesülnek a költségcsökkentési célok, ami első körben egyébként is az adminisztrációt és a támogató részlegeket érinti, nem a gyártást.
Vagyis, állóháború látszik kialakulni, amiben a munkavállalók alapjaiban vághatnak alá a vezető német autóipari foglalkoztató terveinek. Oliver Blume patthelyzetben: a VW-törvény miatt nem hozhat tisztán üzleti döntéseket, ehhez meg kell törnie az üzemi tanács és Alsó-Szászország ellenállását, ahol ugyancsak felháborodtak. Ezért kénytelen lesz politikai és szakszervezeti kompromisszumokat kötni – értékelnek a szakértők.
