Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Országgyűlés megszavazta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását, amelynek egyik legfontosabb pontja Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát érinti. A módosítás szövege szerint az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, majd az Országgyűlés az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre választ új államfőt.
A politikai dráma most azért gyorsulhat fel, mert Magyar Péter miniszterelnök korábban egyértelművé tette: a köztársasági elnöknek öt napja lesz aláírni az elfogadott módosítást, ha pedig ezt nem teszi meg, akkor megindítják ellene a megfosztási eljárást.
A konfliktus ugyanakkor már rég nem pusztán arról szól, hogy Sulyok Tamás maradhat-e a Sándor-palotában. Magyar Péter a választási győzelmét közjogi rendszerváltási felhatalmazásként értelmezi, Sulyok Tamás viszont azt állítja, hogy az államfő politikai indokú eltávolítása veszélyes precedenst teremthet a független alkotmányos intézményekkel szemben.
Magyar Péter már a választás után azonnal lemondásra szólította fel az államfőt
Sulyok Tamás a választás után személyes egyeztetésre hívta az Országgyűlésbe jutott pártok vezetőit, Magyar Péter azonban már ekkor lemondásra szólította fel az államfőt, azzal érvelve, hogy számára Sulyok Tamás nem legitim köztársasági elnök.
A miniszterelnök később május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak és más közjogi méltóságoknak, hogy felajánlják a lemondásukat. Az államfő ezt nem tette meg, sőt közölte: továbbra is betölti tisztségét, és gyakorolja az Alaptörvényben, illetve a jogszabályokban meghatározott hatásköreit azzal érvelve, hogy esküje a többséghez és a kisebbséghez egyaránt köti.
Magyar Péter erre élesen reagált: arról beszélt, hogy Sulyok Tamás eddigi hivatali ideje alatt nem állt ki sem az elesettek, sem a megtámadottak, sem a jogállam mellett, majd június 1-jén személyesen is a Sándor-palotához ment. A találkozó után azt mondta: a köztársasági elnök feladata több annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át és protokolleseményeken jelenjen meg.
A miniszterelnök már ekkor jelezte, hogy nem a megfosztási eljárást választaná elsőként, hanem az Alaptörvény módosítását. Azzal érvelt, hogy először a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét kell helyreállítani, és a kormány nem személyre szabott jogalkotással, hanem a jogállam helyreállításával kíván beavatkozni.
A Velencei Bizottság is bekapcsolódott a vitába
Az államfő eközben nemzetközi jogi kapaszkodót keresett: május végén a Velencei Bizottsághoz fordult a kialakult alkotmányos helyzet értékelése érdekében. A Sándor-palota közleménye szerint az államfő azt kérte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete segítsen az ellentmondásos helyzet európai alkotmányos értékek szerinti megoldásában.
A kormány június végén társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Alaptörvény 17. módosítását. A csomag nemcsak Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről szól, hanem a képviselői mandátumok időbeli korlátozásáról, az Alkotmánybíróság 70 év feletti tagjainak távozásáról, a bírói önigazgatás erősítéséről, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos megalapozásáról is. Magyar Péter a módosítást a „Tisztítótűz Művelet” részének nevezte.
Brüsszel egyelőre csak figyel
Az Economx korábban megkereste az Európai Bizottságot is az ügyben. A Bizottság magyarországi képviseletétől lapunk azt a választ kapta, hogy a konkrét ügyet ebben a stádiumban nem kommentálják, mivel az Európai Bizottság jogszabályjavaslatokat nem kommentál.
Markus Lammert, a demokráciáért és jogállamiságért felelős bizottsági szóvivő ugyanakkor jelezte: tisztában vannak a javasolt alkotmánymódosításokkal és a vagyonvédelmi hivatalról szóló törvénytervezettel, de korai tervezetekről lévén szó akkor még nem kívántak érdemi megjegyzést fűzni hozzájuk.
Később arról is beszámoltunk, hogy Brüsszel általánosságban továbbra is figyelemmel kíséri a magyarországi helyzetet, és a releváns fejlemények megjelenhetnek a 2026-os jogállamisági jelentésben. Ez azért fontos, mert a Sulyok-ügy immár nem pusztán magyar belpolitikai konfliktus, hanem olyan teszt, amelyen keresztül az uniós intézmények azt is mérhetik: Magyar Péter jogállami fordulata mennyire marad összeegyeztethető az európai normákkal.
Az Európai Néppárt részéről ugyanakkor egyértelmű politikai támogatás érkezett Magyar Péternek. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke Strasbourgban azt mondta: Magyar Péter demokratikus választáson kapott felhatalmazást arra, hogy megváltoztassa Magyarországot, és ő pontosan ezt teszi.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Brüsszelben minden kockázatot félretennének. A Velencei Bizottság gyorsított eljárásban vizsgálja a magyar alkotmányos csomagot, és bár a testület véleménye jogilag nem kötelező, politikai súlya jelentős lehet az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállami kormányok későbbi értékelésében. A Velencei Bizottság delegációja Magyarországra látogatott, hogy tárgyaljon a Sulyok Tamás eltávolítását is tartalmazó alkotmányreformról.
A külföldi sajtó már Magyar Péter első nagy közjogi erőpróbájaként ír az ügyről
A Reuters a Sulyok Tamás eltávolításáról szóló alkotmánymódosítást az Orbán-rendszer hatalmi bástyáinak lebontásaként értelmezi. Kiemelték, hogy bár a köztársasági elnök formális jogosítványai korlátozottak, de szimbolikus jelentősége nagy, a Tisza kétharmados többsége pedig lehetővé teszi az Alaptörvény módosítását.
A Le Monde úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter „vitatott eljárást” indított a magyar köztársasági elnök eltávolítására. A francia lap szerint a kormány erőteljes megközelítése több civil szervezet és jogállamisági szereplő aggodalmát is kiváltotta, még akkor is, ha a kabinet a demokrácia helyreállításával indokolja a lépést.
A magyar jogvédő szervezetek is bírálták korábban a tervezetet.
Az Amnesty International Magyarország álláspontja szerint Sulyok Tamás méltatlanná vált a tisztségre, de az eltávolítás megfelelőbb és tisztességesebb módja a megfosztási eljárás lenne, nem pedig az azonnali mandátummegszüntetés alkotmánymódosítással. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pedig azt kifogásolta, hogy a képviselői mandátumkorlát nem olyan sürgős ügy, amelyet gyorsított alkotmányozással kellene rendezni.
Sulyok Tamás szerint ez törést hoz a köztársasági elnöki intézmény történetében
Az államfő a módosítás benyújtása után azt közölte, hogy az Alaptörvény-módosítási javaslat számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét. Szerinte Európában is egyedülálló helyzet állna elő, ha hivatalban lévő köztársasági elnököt tisztán politikai indokokra hivatkozva, személyre szabott alkotmányos rendelkezéssel távolítanának el.
Az államfő egyik legerősebb érve az, hogy az Alkotmánybíróság az egyetlen szerv, amely megfoszthatja hivatalától a köztársasági elnököt, és erre is csak konkrét okokból, például az Alaptörvény vagy törvény szándékos megsértése, illetve bűncselekmény elkövetése miatt kerülhet sor. Az új módosítás precedenst teremtene arra, hogy a mindenkori politikai többség később más független intézmények vezetőit is egyedi döntéssel mozdítsa el.
Magyar Péter ezzel szemben azt állítja, hogy Sulyok Tamás maga sértené meg az Alaptörvényt és a jogszabályokat, ha az Országgyűlés által elfogadott módosítást nem írná alá. Amennyiben Sulyok Tamás nem írja alá a módosítást, okkal és alappal indítható ellene megfosztási eljárás, amelynek idején már nem gyakorolhatná a jogköreit.
Mi történhet most? Több forgatókönyv is van az asztalon
Az első forgatókönyv az, hogy Sulyok Tamás az öt napos határidőn belül aláírja az Alaptörvény-módosítást. Ebben az esetben a jogi folyamat rövid úton lezárulna: a módosítás kihirdetése és hatálybalépése után a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnne, az Országgyűlés pedig új államfőt választana.
A második forgatókönyv szerint Sulyok nem írja alá a módosítást. Ebben az esetben Magyar Péter korábbi ígérete alapján megindulhatna a megfosztási eljárás. Ez már sokkal súlyosabb közjogi konfliktust eredményezne, hiszen a vita ekkor nemcsak arról szólna, hogy az Országgyűlés kétharmada mit tehet meg, hanem arról is, hogy egy államfő meddig mehet el az alkotmányos kontroll gyakorlásában egy őt közvetlenül érintő módosításnál.
A harmadik lehetőség, hogy a Velencei Bizottság kemény kritikát fogalmaz meg. Ez jogilag nem állítaná meg a folyamatot, de politikailag megnehezíthetné Magyar Péter dolgát, különösen azért, mert a kormány egyik fő legitimációs állítása éppen az, hogy Magyarországot visszavezeti az európai jogállami fősodorba. Emellett az Európai Bizottság is rögzítheti a történteket a 2026-os jogállamisági jelentésben.
