Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem árt résen lenni a nyári szezonban azoknak a diákoknak, akik munkát vállalnak, mivel például gyakoriak a szabálytalan foglalkoztatási formák. Akkor is könnyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek az érintettek, ha nincs írásos megállapodás a munkáról, vagy a felajánlott bér elmarad a jogszabályi minimumtól – derül ki a Piac és Profit összeállításából, amelyben a Mind-Diák Szövetkezet szakértője ad tanácsokat.
Eszerint az egyik legnagyobb veszélyt még mindig a fekete- vagy szürke foglalkoztatás jelenti. Erre a gyanúra úgy lehet felfigyelni, ha például a munkáltató nem kér adatokat a szerződéskötéshez és a hivatali bejelentésekhez.
Az sem túl jó jel, ha halogatják a szerződéskötést, vagy nincs egyértelműen megnevezve a foglalkoztató, esetleg a munkavégzés feltételei folyamatosan változnak.
Szerződés és bejelentés nélkül az is bizonytalan, hogy a fiatal maradéktalanul megkapja-e a munkájáért járó bért: szabályos dokumentáció nélkül nehezebben tudja alátámasztani, hány órát dolgozott és eredetileg mennyiért, vagyis az elvégzett munkáért pontosan mekkora fizetésre jogosult.
Fontos tudni, hogy a diákokra ugyanúgy vonatkozik a minimálbér és a garantált bérminimum szabálya: 2026-ban a diákmunka órabére legalább bruttó 1856 forint, középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben pedig minimum bruttó 2145 forint. Ennél alacsonyabb órabér tehát már önmagában gyanús.
A vendéglátásban, a kereskedelem egyes területein vagy élelmiszerrel kapcsolatos munkakörökben egészségügyi alkalmassági vizsgálatra is szükség lehet – szól a figyelmeztetés, ami alapján rossz jel lehet, ha ennek kérdése egyáltalán nem merül fel a felvételkor.
Kevesebben tudják, hogy már a 15. életévét betöltött, nappali tagozatos tanuló is vállalhat munkát szünidőben, de 18 év alatt ehhez szülői hozzájárulás szükséges. A fiatalkorúkra speciális védelmi szabályok vonatkoznak: például nem végezhetnek éjszakai munkát, nem rendelhető el számukra rendkívüli munkaidő, és a pihenőidő, valamint a munkaközi szünetek esetében is szigorúbbak az előírások.
A szakértő azt is javasolja, hogy „magányos ügyintézés” helyett érdemes lehet diákszövetkezeten keresztül megszerezni az első munkatapasztalatokat, ahol a személyes támogatás mellett jogi, adminisztratív és pénzügyi védőhálót is kínálnak.