Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság frissen közzétett országjelentése szerint a magyarok egészségi állapota továbbra is jelentősen elmarad az uniós átlagtól, és az egészségügyi rendszer olyan kihívásokkal küzd, amelyek hosszú távon nemcsak a lakosság életkilátásait, hanem a gazdaság teljesítményét is befolyásolják.
Évekkel rövidebb élet vár a magyarokra
Brüsszel szerint Magyarországon a születéskor várható élettartam 2024-ben 77 év volt, ami 4,7 évvel marad el az Európai Unió (EU) 81,7 éves átlagától. Bár a Covid-járvány okozta visszaesés után a mutató ismét emelkedett, és már meghaladja a pandémia előtti szintet, hazánk továbbra is az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Különösen aggasztó a férfiak helyzete: a magyar férfiak várható élettartama mindössze 73,8 év, míg a nőké 80,1 év, vagyis a nemek közötti különbség meghaladja a hat évet.
A rövidebb élet mögött nem elsősorban a fejlett országokban jellemző időskori betegségek állnak, hanem az úgynevezett megelőzhető és kezelhető halálozás rendkívül magas szintje.
Az OECD és az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon százezer lakosra 249 megelőzhető haláleset jut, miközben az OECD-átlag 145.
A kezelhető, vagyis megfelelő egészségügyi ellátással elkerülhető halálozás mutatója szintén kiugró: százezer lakosra 141 haláleset jut, szemben a 77-es OECD-átlaggal. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon sokkal többen halnak meg olyan betegségekben, amelyek megfelelő szűrővizsgálatokkal időben felismerhetők, illetve megfelelő kezeléssel elkerülhetők lennének.
Dohányzás, alkohol és elhízás: a három legnagyobb kockázat
Az egészségügyi statisztikákból – bár ez nem újdonság – kiderül, hogy a magyar lakosság egészségkockázati profilja az egyik legrosszabb Európában. A dohányzás továbbra is rendkívül elterjedt, a napi dohányzók aránya közel 25 százalék, miközben az OECD-átlag alig 15 százalék. Az alkoholfogyasztás szintén meghaladja a nemzetközi átlagot, és az elhízás is egyre nagyobb problémát jelent.
Komoly gond a magas légszennyezettség is, amelyet elsősorban a közlekedés, az ipari kibocsátások és a háztartások fűtése okoz. Ez jelentős egészségügyi és gazdasági terhekkel jár – írja a bizottság. A magyarországi légszennyezés miatt évente mintegy 9300-an halnak meg, ami az egyik legmagasabb egy főre jutó halálozási arányt jelenti az Európai Unióban.
Milliók élnek súlytöbblettel
A magyar lakosság mintegy fele, vagyis 5,5 millió ember él súlytöbblettel. Ez azért jelent különösen nagy problémát, mert az elhízás önálló betegségként számos súlyos, akár halálos kimenetelű kórkép kialakulásának kockázatát növeli.
A krónikus betegségek terhe különösen az idősebb korosztályokban jelentkezik. Az Európai Bizottság által idézett adatok szerint a 65 év felettiek mintegy fele több krónikus betegséggel él együtt, ami az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Az idősek körében a mindennapi tevékenységeket korlátozó egészségügyi problémák szintén jóval gyakoribbak az uniós átlagnál.
Mélyülő egyenlőtlenségek, szakemberhiány
A jelentés egy másik fontos problémára is rámutat: Magyarországon az egészségügyi egyenlőtlenségek továbbra is jelentősek. Miközben a magasabb jövedelmű csoportok tagjai közül tízből közel nyolcan jó vagy nagyon jó egészségi állapotról számolnak be, addig a legalacsonyabb jövedelmű nők esetében ez az arány mindössze 43 százalék. A társadalmi helyzet és az egészségi állapot közötti összefüggés Magyarországon erősebb, mint az Európai Unió legtöbb országában.
A bizottság szerint az egészségügyi rendszer előtt álló egyik legnagyobb kihívás továbbra is a humánerőforrás-hiány. Az elmúlt évek béremelései javították ugyan az orvosok megtartását, de a szakdolgozói létszámhiány, az elöregedő egészségügyi munkaerő és a területi egyenlőtlenségek továbbra is komoly problémát jelentenek. Az ellátórendszer számos pontján a kapacitáshiány és a munkaerőhiány miatt hosszabb várakozási időkkel találkoznak a betegek.
Komoly gondok a pszichiátriai ellátásban
Bár az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma, Magyarország továbbra is az európai és OECD-országok kedvezőtlenebb helyzetű csoportjába tartozik. Az OECD legfrissebb adatai szerint százezer lakosra 15 öngyilkosság jut, miközben az OECD-átlag 11. Ez azt jelenti, hogy a magyar mutató közel 40 százalékkal magasabb a fejlett országok átlagánál. Az öngyilkosságok különösen a férfiak körében jelentenek komoly problémát, és szorosan összefüggnek a mentális egészség állapotával, a társadalmi elszigetelődéssel, valamint az alkoholproblémákkal is. Az Európai Bizottság által idézett egészségügyi elemzések szerint a mentális betegségek terhe továbbra is jelentős Magyarországon, miközben a pszichiátriai és pszichológiai ellátásokhoz való hozzáférés területileg egyenetlen, és sok esetben hosszú várakozási idő nehezíti a segítséghez jutást.
Az öngyilkossági mutató azért is figyelemre méltó, mert miközben több nyugat-európai országban már egy számjegyű a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma, Magyarország továbbra is az egyik legrosszabb helyzetben lévő uniós országok között szerepel ezen a területen.
Az egészségügy már gazdasági kérdés is
Brüsszel ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi problémák már nem pusztán szociális vagy népegészségügyi kérdések. Az alacsony várható élettartam, a magas krónikusbetegség-terhelés és a korai halálozás egyre inkább gazdasági problémává válik. A rossz egészségi állapot csökkenti a munkaképes évek számát, rontja a munkaerő termelékenységét, növeli a táppénzes napok számát, miközben jelentős többletterhet ró az állami költségvetésre is.
Az országjelentés alapján a magyar egészségügy előtt álló legfontosabb feladatok változatlanok: a megelőzés erősítése, az egészségben eltöltött évek számának növelése, az egészségügyi dolgozók megtartása, valamint az ellátórendszer hatékonyságának javítása. Bár az elmúlt években több fejlesztés és beruházás indult, az európai adatok azt mutatják, hogy Magyarország még mindig jelentős lemaradással küzd az egészségügyi mutatók többségében.
Továbbra is kórházközpontú a rendszer
A betegek ellátása továbbra is kórházközpontú, miközben az alapellátás és a megelőző ellátások alulfinanszírozottak. 2023-ban Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadások az egyik legalacsonyabbak voltak az Európai Unióban, és 2015 óta folyamatosan nagyon alacsony szinten maradtak az egészségügyi infrastruktúrába irányuló egy főre jutó beruházások.
Némi előrelépés történt a háziorvosok szerepének megerősítése és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből, valamint az ESZA+ programból támogatott megelőzési programokba bevont betegek számának növelése terén. A forrásoknak az elsődleges és megelőző egészségügyi ellátásra történő stratégiai átcsoportosítása elősegítheti az egészségügyi eredmények javítását.
Pozitív példaként említik a Mozgás Receptre programot
Az Európai Bizottság országjelentése a megelőzés és az egészségfejlesztés területén pozitív példaként említi a Mozgás Receptre programot, amelynek lényege, hogy a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek a gyógyszerekhez hasonlóan testmozgást is „felírhatnak” pácienseiknek.
A szakképzett munkaerő tartós hiánya és a jelentős földrajzi különbségek akadályozzák az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. 2023-ban az egy főre jutó gyakorló ápolók száma az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unióban, és az 55 éves vagy annál idősebb ápolók magas aránya arra figyelmeztet, hogy sürgősen vonzóbbá kell tenni a pályát a fiatal szakemberek számára.
A háziorvosok aránya az egészségügyi szakszemélyzeten belül alacsonyabb az uniós átlagnál. A vidéki és távoli térségekben különösen súlyos a munkaerőhiány, miközben az egészségügyi dolgozók jelentős mentális terhelésről számolnak be, és körükben a depresszió előfordulása is magas.
Az otthoni gondozás fejlesztése enyhíthetné a rendszer terheit
A magas színvonalú tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférés korlátozott, különösen a vidéki térségekben. A tartós ápolási és szakellátási szolgáltatások elsősorban a fejlettebb városi térségekben koncentrálódnak, és erősen a bentlakásos ellátásra épülnek, miközben az otthoni ápoláshoz szükséges képzett szakemberekből hiány mutatkozik.
A megfizethető otthoni ápolási-gondozási és közösségi alapú szolgáltatások hiánya miatt sok beteg nem jut megfelelő ellátáshoz. Az otthoni és közösségi alapú gondozási szolgáltatások fejlesztése, valamint a szakemberek képzésébe és megtartásába történő beruházások javíthatnák az ellátás minőségét, miközben csökkenthetnék az egészségügyi rendszerre nehezedő nyomást.
A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy sikerül-e csökkenteni azokat a kockázati tényezőket – a dohányzást, az alkoholfogyasztást, az elhízást és a mozgásszegény életmódot –, amelyek ma még magyarok ezreinek idő előtti haláláért felelősek.
Az országjelentésben megemlítették a hazai közoktatás helyzetét is, erről is írtunk bővebben.