Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Bizottság 2026-os országjelentésének oktatási fejezete szerint a magyar közoktatás az elmúlt évek reformjai ellenére továbbra is olyan problémákkal küzd, amelyek hosszú távon az ország versenyképességét és gazdasági felzárkózását is veszélyeztethetik. A dokumentum azt a képet festi le, hogy miközben jelentős források érkeznek az oktatási infrastruktúra korszerűsítésére és a pedagógusbérek emelésére, a rendszer legfontosabb kihívásai – a tanárhiány, a teljesítményromlás és az egyenlőtlenségek – továbbra is fennállnak.
A jelentés különösen aggasztónak nevezi, hogy a társadalmi különbségek erősen tükröződnek az oktatási rendszerben. A hátrányos helyzetű, szegényebb családokból érkező gyermekek jóval kisebb eséllyel jutnak magas színvonalú oktatáshoz, és lényegesen nagyobb a lemorzsolódás veszélye is körükben. A bizottság szerint Magyarországon az iskolarendszer még mindig nem képes kellő hatékonysággal ellensúlyozni a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Komoly válságra utaló jelek
A bizottság szerint az egyik legnagyobb probléma a tanulói teljesítmények alakulása. A nemzetközi mérések azt mutatják, hogy a magyar diákok eredményei az elmúlt években romlottak matematikából, szövegértésből és természettudományokból egyaránt. A PISA-felmérések alapján Magyarország több mutatóban az uniós átlag alatt teljesít, miközben a tanulók családi háttere továbbra is jelentős mértékben meghatározza az iskolai eredményeket.
Például a roma szegregáció kezelésére irányuló intézkedések nem kellően célzottak, így a tanulók jobban ki vannak téve a korai iskolaelhagyásnak és az alacsony iskolai végzettségnek. Az oktatási szegregációt tovább fokozza a tanulók képességek szerinti korai elkülönítése, valamint az egyházi és magániskolák növekvő száma
– írta a Facebookon közzétett posztjában a jelentéssel kapcsolatban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A dokumentum kitér arra is, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb feszültségforrása a pedagógushiány volt. Bár a kormány uniós források bevonásával jelentős béremelési programot indított, a tanári pálya vonzereje továbbra sem érte el azt a szintet, amely biztosítani tudná az utánpótlást. Sok pedagógus közel áll a nyugdíjkorhatárhoz, miközben a fiatalok körében nem nőtt érdemben a tanárképzések népszerűsége.
Bár nőttek a bérek, de...
Az országjelentés ugyanakkor elismeri, hogy a pedagógusbérek emelése jelentős lépés volt. Az elmúlt két évben végrehajtott bérrendezés nyomán csökkent a magyar és az európai átlagbérek közötti különbség, ami javíthatja a pálya társadalmi megítélését.
A bizottság azonban arra figyelmeztet, hogy önmagában a fizetésemelés nem elegendő: szükség van a munkaterhek csökkentésére, a szakmai autonómia erősítésére és a pálya kiszámíthatóságának növelésére is.
Totyik Tamás arra is kitért, hogy a korai iskolaelhagyás csökkentésére irányuló erőfeszítések ellenére jelentős egyenlőtlenségek vannak továbbra is Magyarországon. Bár a korai iskolaelhagyás 2023-ban még 11,6 százalék volt, 2025-re 9,3 százalékra csökkent, de ez az szám továbbra is meghaladja a 9 százalékos uniós átlagot. 2025-ben a vidéki területeken élő fiatalok több mint négyszer nagyobb valószínűséggel hagyták el idő előtt az oktatást és a képzést, mint a városokban élők – tette hozzá a PSZ elnöke.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is Totyik Tamás szerint, hogy az állami iskolák intézményi autonómiája továbbra is korlátozott, a tankönyvpiac monopolizált, és a kiterjedt tantervi követelmények korlátozzák az iskolák és a tanárok azon képességét, hogy a tananyagot és a tananyagokat a helyi igényekhez igazítsák.
A szakképzésről szóló rész szerint Magyarország az elmúlt években jelentős reformokat hajtott végre annak érdekében, hogy a képzési rendszer jobban igazodjon a munkaerőpiac igényeihez. A vállalati együttműködések és a duális képzési formák erősödtek, azonban a bizottság szerint továbbra is kérdéses, hogy ezek a változások mennyire javítják a tanulók hosszú távú alkalmazkodóképességét egy gyorsan változó gazdasági környezetben.
A jelentésben külön figyelmet kap a digitális oktatás helyzete is. Az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően javult az iskolák technikai felszereltsége, ugyanakkor a digitális készségek szintje még mindig elmarad számos nyugat-európai országétól. A bizottság szerint a jövő munkaerőpiacán egyre nagyobb jelentősége lesz a digitális kompetenciáknak, ezért ezen a területen további fejlesztésekre lesz szükség.