Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A június 8-i várólistaadatok szerint 35 623 beteg torlódott fel az állami egészségügyi intézményekben a három leghosszabb várólistán, az egészségbiztosító nyilvánosan elérhető adatai szerint. Áprilishoz képest közel kétezer beteggel nőtt a csípő- és térdprotézis-, valamint a szürkehályog-műtéteknél azoknak a száma, akiknek 60 napnál is tovább kell várniuk ezekre a műtéti beavatkozásokra.
De lássuk a pontos adatokat: hányan várnak 2026. június 8-án ezekre az operációkra 60 napon túl:
- Szürkehályog-műtét: 5935 beteg;
- Térdprotézis-műtét: 19 892 beteg;
- Csípőprotézis-műtét: 9796 beteg.
Bár áprilisban azt írtuk, minimálisan csökkent a várólisták hossza, ez a tendencia júniusban sajnos nem folytatódott. Tavasszal 33,6 ezer beteg várt ezen a három leghosszabb várólistán, a júniusi 35,6 ezerrel szemben.
Brutális növekedés egy év alatt
De összehasonlítva a 2025. júniusi adatokkal sem rózsás a kép: akkor 29 396 beteg várt csípő- vagy térdprotézis-műtétre, illetve szürkehályog miatti szemműtétre.
Ez pedig egy év alatt 6227 fős, vagyis mintegy 21 százalékos növekedést jelent.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint a 60 napon túli várólisták továbbra is súlyos terhet jelentenek a hazai egészségügy számára. Emellett a regionális különbségek jelentősen befolyásolják, hogy a betegek mennyi idő alatt juthatnak hozzá a szükséges beavatkozásokhoz.
Csípőprotézis-műtétre júniusban országos szinten 9796 beteg várakozott 60 napnál hosszabb ideje.
A jelenlegi időszakot megelőző hat hónapban 7178 esetet láttak el. A medián tényleges várakozási idő 44 nap, az átlag azonban már 143 nap, ami a területi egyenlőtlenségekre utal a betegellátási lánc egyes pontjain.
Ha az összes régiót együtt vizsgáljuk, a kép még kedvezőtlenebb: vannak olyan területek, ahol gyorsabban jutnak műtétre a betegek, míg más régiókban rendszerszintű kapacitáshiány érzékelhető.
Például Szegeden 487-en várnak csípőműtétre, a Semmelweis Egyetemen 656 beteg, Zalában 738-an, a budapesti Uzsoki Utcai Kórházban több mint 2089-en, Fejér vármegyében pedig közel 602 beteg él folyamatos fájdalmakkal – derül ki az egészségbiztosító adataiból.
A legtöbbet Zalában, a Semmelweis Egyetem Központi Klinika Rehabilitációs Klinika Ortopéd Sebészeti Osztályán és az Uzsoki Utcai Kórházban kell várni. Zalában 322 napot, az SE-n 307 napot, az Uzsokiban pedig 294 napot tesz ki az átlagos tényleges várakozási idő az egészségbiztosító statisztikái szerint.
Húszezren várnak térdprotézisre
A térdprotézisre várakozók helyzete sem kedvező. Mint ahogy a cikk elején írtuk, közel 20 ezer beteg vár műtéti beavatkozásra. A műtők előtti sorban állás egyes ellátástípusoknál már nem hónapokban, hanem közel egyéves időtávban mérhető, ami a rendszerszintű kapacitáshiányra és a mélyülő területi különbségekre utal.
A NEAK adatai szerint a júniust megelőző hat hónapban mindössze 5398 térdprotézisműtét történt az állami ellátásban. Az átlagos tényleges várakozási idő 291 nap volt.
Ennél azonban sokkal extrémebb esetek is előfordulnak: a Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban például az átlagos várakozási idő 754 nap. Ebben a kórházban 60 napon túl 822 beteg türelmesen várja az implantátumát.
Az Uzsoki Utcai Kórházban található a leghosszabb várólista: több mint 3647 beteg várja a műtéti időpontját, és a NEAK adatai szerint itt is több mint egy évig, egészen pontosan 376 napig kell várakozniuk a betegeknek.
A budapesti Honvédkórházban 946 beteg vár a térdprotézisére 60 napon túl, az átlagos várakozási idő itt 383 nap.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában pedig az átlagos várakozási idő 272 nap, és jelenleg 1304 páciens várja a műtéti időpontját.
A szemműtétek pörögnek
A szürkehályog-műtétekre várakozók helyzete valamivel kedvezőbb, mint a csípő- vagy térdprotézisre, vagyis a protetikai műtétekre várakozóké.
A júniust megelőző fél évben országszerte pörögtek a szemműtétek: 41 760 szürkehályog-műtétet végeztek egynapos sebészeti ellátásban. Egyes régiókban azonban még mindig hónapokat, sőt akár fél évet is várni kell a betegeknek. Ebben a hónapban az országos adatok szerint 5984-en várnak 60 napnál hosszabb ideje szemészeti műtétre.
De nézzük a tényadatokat: Észak-Magyarországon, a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetben még kedvezőtlenebb a helyzet. Itt 691 beteg szerepel a hosszú várólistán, a medián várakozási idő pedig 274 nap. Hasonlóan magas, 224 napos medián érték jellemző a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórházban, ahol 320-an várnak 60 napon túl a szemműtétjükre.
Furcsa mintázatok a várólistákon
Miközben a kormányzat rendszeresen a várólisták csökkentéséről számol be, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai továbbra is érdekes mintázatokat rajzolnak ki a magyar egészségügy működéséről. Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Kovácsy Zsombor jogász, orvos és egészségügyi szakmenedzser, aki szúrópróbaszerűen vizsgálta meg a várólistákat, és több olyan adatot talált, amely szerinte kérdéseket vet fel a statisztikák és a valós betegutak kapcsolatáról.
Az egyik legérdekesebb eset a nyíregyházi csípőprotézis-műtétekhez kapcsolódik. A NEAK adatai szerint áprilisban a tervezett 46 beavatkozásból 38 a tervek szerint megvalósult. Május végén azonban a műtétre előjegyzett nyolc beteg mindegyike ideiglenesen alkalmatlanná vált az operációra. A rendszerben szereplő adatok alapján június végére egyetlen időpontra tíz csípőprotézis-beültetést ütemeztek be, ugyanakkor már előre látható, hogy ezek közül kilencet várhatóan elhalasztanak.
A szakértő szerint az adatok között más különös jelenségek is vannak. Több intézményben például valamennyi műtéti időpont éjfélre van beállítva, ami nyilvánvalóan nem a tényleges operációk időpontját tükrözi, inkább adminisztratív megoldásnak tűnik.
Érdekes képet mutatnak a sérvműtétek várólistái is. Egerben az elmúlt hat hónapban a hasfali és lágyéksérvműtétek medián várakozási ideje nulla nap volt. Ez azt jelenti, hogy a 37 betegből legalább 19 esetében azonnal megtörtént a beavatkozás. Más intézményekben ugyanakkor jóval ritkább az ilyen gyors ellátás.
A visszérműtéteknél szintén sajátos helyzet figyelhető meg. Ezeknél a beavatkozásoknál csak akkor kötelező várólistát vezetni, ha a várakozási idő meghaladja a két hónapot. Ennek ellenére egyes intézmények rendkívül részletes előjegyzéseket alkalmaznak: Szekszárdon például egy novemberi műtét időpontját percre pontosan, 14 óra 02 percre rögzítették.
Kovácsy Zsombor szerint ezek a példák arra világítanak rá, hogy a várólistákban szereplő számokat önmagukban nem érdemes értelmezni. Úgy fogalmazott: a számok alapján Magyarországon nincs várólista-probléma, csak rengeteg sürgős, alkalmatlan, éjfélkor operált és a statisztikához igazított beteg. De legalább mindezt pontosan adminisztrálják.
Ha kell szombatonként is műtenek majd az orvosok
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter első nagy interjújában, amelyet a MedicalOnline-nak adott, azt mondta: csípő- és térdspecialistaként pontosan látja a várólisták okait. Angliában megtanulta, hogy a műtéti idő a legdrágább erőforrás, nálunk viszont rengeteg vész el a rossz szervezés és az adminisztráció miatt.
Ha a digitalizációval tehermentesítik az orvosokat, javítják a műtők kihasználtságát és megfelelő ösztönzőket biztosítanak, változatlan létszám mellett is akár 30 százalékkal több beteget tudnak majd megoperálni – tette hozzá.
Ehhez pedig az is kell, hogy az egészségbiztosító ne csak kifizetőhely legyen, hanem oda irányítsa a pluszforrásokat, ahol hatékonyan és jó minőségben dolgoznak. A hátralék ledolgozása érdekében – ha szükséges – szombatonként is nyitva tartják a műtőket.
A transzparencia jegyében megkezdik a várólisták tisztítását, hogy tiszta, valós adatokkal dolgozhassanak. 2027-re azt szeretnék elérni, hogy ne a pénztárca vastagsága, hanem a beteg állapota döntse el, ki kerül sorra – mondta Hegedűs Zsolt.