Az OECD Taxing Wages új, 2026-os jelentés alapján vizsgálta az európai éves bruttó átlagbéreket az Euronews Business, amiből megállapították: az adatok még mindig jelentős különbségeket mutatnak, nominálisan és vásárlóerőben is.
A 27 európai országot vizsgáló kimutatásban nagy a szórás: az éves bruttó átlagbér Törökországban a legalacsonyabb: 18 590 euró (6,7 millió forint), míg a skála túlvégén, Svájcban 107 487 eurót (közel 39 millió forint) keresnek a polgárok. Svájc egyébként az egyetlen olyan ország, ahol a bruttó átlagbér meghaladja a 100 ezer eurót (~36,2 milliót) egy évben.
Az EU-s rangsorban Svájc után következnek:
- Izland (85 950 euró, ~31,1 millió forint)
- Luxemburg (77 844 euró, ~28,1 millió forint)
- Dánia (71 961 euró, ~26 millió forint)
- Hollandia (69 028 euró, ~25 millió forint)
- Norvégia (68 420 euró, ~24,7 millió forint).
Vezetnek a németek, favoritok az osztrákok
Európa öt legnagyobb gazdasága közül Németország vezet 66 700 euróval (24,1 millió forinttal), amit szorosan követ az Egyesült Királyság 65 340 euróval (23,6 millió forinttal). Viszont a másik három, nagy gazdaság ettől jóval elmarad: Franciaországban 45 964, Olaszországban 36 594, Spanyolországban 32 678 euró, azaz sorrendben körülbelül 16,6 millió, illetve 13,2 millió és 11,8 millió forint az átlagbér.
De nem állnak rosszul nyugati szomszédaink sem: a sógorok 63 054 eurót (22,8 millió forintot) keresnek, míg a belgák 62 348 eurót (22 é félmilliót) visznek haza évente, és az írek, a finnek és a svédek átlagbére is átlépi az 50 ezer eurós határt.
Magyarország a sereghajtók között
A listán szereplő 22 uniós tagállam közül hatban 25 ezer euró alatt marad az átlagkereset: ebből a sor végén kullog Szlovákia, ahol az éves átlagbér 19 590 euró (közel 7,1 millió forint).
Hátulról a második pedig Magyarország, ahol 21 257 eurós (~7,68 millió forintos) átlagot jegyeznek, míg Lettországban 21 321 euró (~7,7 millió forint), Csehországban 23 685 euró (8 és félmillió forint), Portugáliában 24 254 euró (8,7 millió) és Lengyelországban 24 490 euró (~8,8 millió forint) az éves szint.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szakértői szerint az európai bérek közötti különbségeket elsősorban három tényező magyarázza: a termelékenység és a gazdasági szerkezet, a munkaerőpiaci intézmények, valamint a megélhetési költségek. A magas hozzáadott értéket előállító ágazatokkal – például pénzügyekkel vagy technológiával – rendelkező országok általában magasabb béreket fizetnek, ahogy azok is, ahol erősek a szakszervezetek és a kollektív bértárgyalások, például fő nyugati partnerünknél.
Tudás alapon nőhetnek a fizetések
Megbukott az előző kormány összeszerelőüzem-modellje, a jövő a tudásalapú gazdaságé – erről beszélt Kármán András, a Tisza pénzügyminisztere a hét eleji meghallgatásán. A tárcavezető egyebek mellett jelezte, hogy – amellett, hogy zéró toleranciát hirdetnek a korrupcióval szemben, – visszaállítják a katát, fokozatosan kivezetik a piactorzító különadókat, és 15-ről 9 százalékra csökkentik a mediánbér alattiak szja-terhelését. Emellett 1 százalékos vagyonadót vetnek be egy nagyon szűk, legmódosabb rétegre, és megszüntetik a bizalmi vagyonkezeléshez kapcsolódó adóelőnyöket, illetve felülvizsgálják a társasági adókedvezményeket, hogy véget vessenek a köz- és magánvagyon összefonódásának. Megerősítette, hogy a propagandahíresztelésekkel szemben megtartják a 13. és 14. havi nyugdíjat, valamint az édesanyák szja-mentességét, illetve a lakhatási támogatások (CSOK Plusz, Babaváró) eszközrendszerét. A Tisza-kormány kiemelt vállalása, hogy megduplázza a családi pótlékot, mert a jelenlegi rendszert igazságtalannak tartják – mondta.