2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal drágultak - közölte a legfrissebb adatokat gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.
Íme a részletek.
12 hónap alatt, 2024. januárhoz viszonyítva:
Az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 3,6, a margariné 2,9, a párizsi, kolbászé 2,1 százalékkal mérséklődött.
A szolgáltatások 8,5 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 15,0, a lakbér 11,8, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a lakásjavítás és -karbantartás 9,9, a sport- és múzeumi belépők 9,0, a testápolási szolgáltatások 8,6, az üdülési szolgáltatás 7,2 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 4,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 5,3 százalékkal.
A háztartási energiáért 0,2, ezen belül a vezetékes gázért 1,5, az elektromos energiáért 0,7 százalékkal többet kellett fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 17,4, az új személygépkocsik 6,6, a szobabútorok 2,6 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 5,5 százalékkal kevesebbe kerültek.
A gyógyszer, gyógyáruk 2,9, a járműüzemanyagok 11,8 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, 2024. decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal növekedtek.
Az élelmiszerek átlagosan 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal többe került.
A szolgáltatások ára átlagosan 2,2 százalékkal nőtt, ezen belül a telefon, internet 9,9, a postai szolgáltatások 6,0, a lakásjavítás és -karbantartás 2,7, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 2,3 százalékkal többe, a belföldi üdülési szolgáltatások 0,4 százalékkal kevesebbe kerültek.
A háztartási energiáért átlagosan 1,7 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a vezetékes gázért 3,7, a palackos gázért 1,7 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 1,8, a dohányáruké 1,3 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára 2,7 százalékkal nőtt. A szezon végi kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek 2,9 százalékkal kevesebbe kerültek.
Mit vártak előzőleg a szakértők?
A decemberi 4,6 százalékos éves adat után az elemzői konszenzus 4,8 százalék volt. Nem lehetett kizárni azonban a negatív meglepetést annak láttán, hogy Nagy Márton gazdasági tárcavezető hétfőn bejegyzést tett közzé az árstopok esetleges újra bevezetésének szükségességéről, amely nagyobb eséllyel vonatkozhatna egyes élelmiszerekre, mint az üzemanyagokra.
Hogyan állunk az európai inflációs adatokhoz képest?
Összehasonlításként íme néhány adat arról, miként alakultak a térségben a fogyasztói árak. Az Eurostat múlt hétfőn publikált gyorsbecsléséből kiderül, hogy
az euróövezet éves inflációja 2025 januárjában 2,5 százalékra rúgott, szemben a 2024 decemberi 2,4 százalékos adattal.
Mindeközben az Európai Unióban az éves inflációt decemberben 2,7 százalékra mérték, a novemberi 2,5, illetve az októberi 2,3 százalék után.
Ehhez képest decemberben Magyarországon a KSH szerint 4,6, míg az Eurostat szerint ennél valamivel magasabb, 4,8 százalék volt a drágulás üteme. 2024 egészében pedig a fogyasztói árak éves szintje átlagosan 3,7 százalék lett.
Az egyes EU-tagállamok rangsorában csupán Romániában mért az Eurostat pesszimistább helyzetet az infláció terén, mint nálunk.
