Az euróövezet éves inflációja 2025 januárjában 2,5 százalékra rúgott, szemben a 2024 decemberi 2,4 százalékos adattal – erre derült fény az Eurostat hétfőn publikált gyorsbecsléséből. Helyezzük kontextusba a számokat!
Ez azt jelenti, hogy egy parányit gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének üteme, és egyúttal ez hat hónapja a legmagasabb érték.
Az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt adatsorból kitűnik, mely termékcsoportok milyen arányban drágultak éves bázison.
Nem jó, de nem is tragikus a 2,5 százalék sem
Az euróövezeti infláció fő összetevőit tekintve januárban
- a szolgáltatások éves inflációs rátája a legmagasabb, ez 3,9 százalék, szemben a decemberi 4 százalékkal,
- ezt követi az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru, ezek köre 2,3 százalék a decemberi 2,6 százalék után,
- az energia drágulása 1,8 százalék,a decemberi 0,1 százalékot követően és
- a nem energiaipari termékeknél pedig az arány 0,5 százalék maradt, akárcsak a tavalyi év záró hónapjában.

A közös európai valutával fizető országok vonatkozásában a piac előzetesen a fogyasztói árak decemberivel megegyező mértékű éves emelkedését várta januárra is. Ám az is igaz, hogy
a maginflációs ráta, amely nem tartalmazza a volatilis élelmiszer- és energiaárakat, az ötödik egymást követő hónapban változatlanul 2,7 százalékon maradt.
Ez utóbbi némileg meghaladja a 2,6 százalékos piaci előrejelzést, de ezzel együtt is 2022 eleje óta a legalacsonyabb szintet jelenti.
A múlt év utolsó negyedévére tekintve: szintén az Eurostat korábbi adatközléséből derült ki, hogy több egymást követő hónapban is emelkedett az euróövezeti infláció, miután az novemberben még csupán 2,2 százalékra (előzetesen 2,3), októberben pedig kereken 2 százalékra rúgott.
Mindeközben az Európai Unióban az éves inflációt decemberben 2,7 százalékra mérték, a novemberi 2,5, illetve az októberi 2,3 százalék után.
Avagy látható, hogy az eurózónabeli és az uniós áremelkedési trendvonal többé-kevésbé szorosan követi egymást, míg Magyarország érezhetően magasabb drágulási ívet ír le.
Hogy vizsgázik a magyar inflációs ráta?
Most pedig hasonlítsuk össze a fentieket a hazai adatokkal!

Noha az előzetesen várt stagnálás helyett kissé gyorsult az eurózóna inflációja, még így is
az eurót használó tagállamokban durván feleannyira drágultak a termékek, mint amekkora az idehaza mért drágulási mutató lett.
Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) januári inflációs számaira még néhány napot várni kell, az már most látszik, hogy decemberben Magyarországon a KSH szerint 4,6, míg az Eurostat szerint ennél valamivel vaskosabb, 4,8 százalék volt a drágulás üteme.
Simán lenyomják Európát a magyar árak, több tagállamban is 1 százalék alatti az infláció
Még mindig verjük az Európai Uniót inflációs versenyben, sőt a szeptemberi magyar adatnál csak három tagállam produkált rosszabbat. Részletek.A magyar statisztikai hivatal esetében tehát valamivel megengedőbb számítási módszertant feltételezhetünk, míg az uniós intézmény kicsit szigorúbb becslésekkel operál.
De még a kedvezőbb magyarországi adatsort elnézve is látható, hogy fokozottabban gyorsul a fogyasztóiár-index idehaza, mint az EU magországaiban.
Hazánkban 2024 egészében a fogyasztói árak éves szintje átlagosan 3,7 százalék lett, ennyivel haladta meg az egy évvel korábbi értéket az infláció.
Havi bontást nézve: míg decemberben 4,6 százalékkal, addig novemberben 3,7, októberben pedig 3,2 százalékkal szöktek feljebb az átlagos fogyasztói árak Magyarországon.
Azt pedig nem kell különösebben ragozni, hogy az egyes EU-tagállamok rangsorában csupán Romániában mért az Eurostat pesszimistább helyzetet az infláció terén, mint nálunk.
Azaz a magyar fogyasztóiár-növekményről szóló adat az utolsó előtti helyezésre volt elég, már ami a decemberi inflációs versenyt illeti. Közvetlenül előttünk Horvátország áll, miközben a legkevésbé drága országokat, vagyis az élmezőnyt Írország, Olaszország és Svédország adja.
Drágulási körkép: a magyar, a lengyel vagy a román infláció drámaibb?
Megnéztük, a környező országokban a fogyasztói árak milyen fokú emelkedése ment végbe az utóbbi időszakban. Részletek.Mindezzel együtt kevéssé tűnik pozitív előjelnek, hogy a hazai maginfláció decemberben 4,7 százalékra ugrott.
Mekkora infláció várható az idei évre?
Azt a fenti adatok is bizonyítják, hogy mérnöki pontosságot ugyan az elemzői várakozások sem garantálnak, mégis fontos a jövőbeli drágulási sebesség lehetséges alakulását felmérni.

Előretekintve, szakértők úgy vélik, az infláció januárban éves szinten a decemberihez hasonló szinten lehet majd. Ezt követően azonban az éves index újra csökkenhet, márciusra pedig ismét a toleranciasávba, azaz 4 százalék alá eshet vissza. De a lényeg, hogy véleményük szerint
2025-ben összességében a toleranciasáv teteje körül alakulhat az éves átlagos infláció.
A derűlátóbb Nemzetgazdasági Minisztérium nemrégiben úgy reagált az év végén debütált áremelkedési adatokra, hogy majd 2025-re 3,2 százalékos szintre kívánják mérsékelni az egész éves inflációt.
Kapcsolódó
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) prognózisa sávos becslésbe bocsátkozott: eszerint az infláció átmeneti emelkedése várhatóan 2025 januárjában folytatódik, azonban a dezinflációs trend ezt követően újraindul. A jegybankban úgy látják,
az infláció 2025-re a legjobb esetben 3,3 százalék, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalék lehet, ami romló kilátás az előző negyedévi 2,7–3,6 százalékos tartomány előrejelzéséhez képest.
Azt is hozzáillesztették a képhez, hogy a lakossági inflációs várakozások július óta emelkedő tendenciát mutatnak.
Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése nyomán 2025-ben éves átlagban 3,6 százalékos infláció várható Magyarországon. Az OECD decemberi előrejelzései szerint a fogyasztói árak idén 3,3 százalékkal nőhetnek a Kárpát-medence közepén.
Magyarország az EU leggyorsabb lakásdrágulását produkálta 2010 óta
Az utóbbi bő 14 év során hihetetlen tempójú áremelkedés tarolt végig hazánk ingatlanpiacán. Ma már közel 100 milliót kérnek el egy egykor még 30 milliót érő lakásért. Az infláció a bérleti díjakat sem kímélte. Részletek.Mindebből kiolvasható, hogy bár Magyarországon szép kilátás mutatkozhat az infláció megszelídítésére, ám még a legóvatosabb becslések is összességében majd' egy százalékponttal borúsabb prognózist várnak, mint amennyi az eurózóna legfrissebb, 2,5 százalékos inflációs rátája.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Gazdasági hírek azonnal, egy érintéssel
Töltse le az Economx app-ot, hogy mindig időben értesülhessen a gazdasági és pénzügyi világ eseményeiről!
Kérjen értesítést a legfontosabb hírekről!
Legolvasottabb

Pánik Párizsban: aranyáron vásárolhat magának helyet az Európai Unió

Ilyen árak várják holnaptól az autósokat a kutakon

Tűrőképességük határán az orvosok: száz praxis üres már a fővárosban is

Brutális bérigények: közel másfél milliót kérnek ezek a munkavállalók

Meghátrált az EU: ez lehet a fatüzelésű kályhák sorsa

Kiderült az igazság az elektromos autók kötelező karbantartásáról

Lengyel sokk: óriási csúcson az infláció

Még hogy nincs Ausztriában kolbászból a kerítés

Repül az infláció, ki tudja hol áll meg
