BUX 140220.77 0,43 %
OTP 45950 -0,04 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mindent letarolnak: hamarosan Magyarországot is meghódíthatják a kínaiak

A BYD lendületesen terjeszkedik Magyarországon, három új márkakereskedéssel bővül a hálózat, miközben a szegedi gyár 2025 második felében már meg is kezdheti a termelést. Az új üzem több ezer munkahelyet teremt, a vállalat célja, hogy elkerülje az EU által Kínában gyártott járművekre kivetett vámokat. Bár a kínai autómárkák jelenléte hazánkban még korlátozott, a BYD dinamikus növekedésével és új beruházásaival hamarosan meghatározó szereplővé válhat a magyar piacon.

2024. december 27. péntek, 14:58

Fotó: Reuters / File photo / Chalinee Thirasupa
Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Decemberben jelentette be a BYD, hogy három új márkakereskedéssel bővíti magyarországi értékesítési és szervizhálózatát: a BYD Győr AutoWallis, a BYD Pécs Schneider Autóház és a BYD Szeged Duna Autó 2025 első negyedévében nyitják meg kapuikat.

Michael Shu, a BYD Europe ügyvezető igazgatója a budapesti aláírási ceremónián arról beszélt: jó úton járnak, hogy teljes országos hálózattal rendelkezzenek Magyarországon, hamarosan pedig újabb márkakereskedésekkel bővül a kínai autógyártó hálózata. 

Jövőre már indulhat is a gyártás

A BYD 2023-ban jelentette be, hogy óriásberuházást indít Magyarországon. A Szegeden 1200-1500 milliárd forintos beruházással épülő gyárban mintegy 10 000 embert foglalkoztatnak majd, ahol várhatóan a jövő év második felében elindul a termelés. A vállalat első európai üzemében teljes mértékben elektromos meghajtású járműveket és plug-in hibrideket fognak gyártani, amelyek mentesülnek a Kínában gyártott elektromos járművekre kivetett uniós vámok alól.

A Kínából származó akkumulátoros elektromos járművekre kivetett, 35,3 százalékig terjedő, öt évre szóló uniós vámok október 31-én léptek véglegesen hatályba.

A Európai Bizottság adatai szerint a Kínában gyártott elektromos autók eladása a 2020-as 3,9 százalékról 2023 szeptemberére 25 százalékra növekedett az elektromos autók piacán.

A bizottság által vizsgált két kínai gyártóra egyedi vámok vonatkoznak: a BYD esetében 17,0 százalékos, a Geely-re 18,8 százalékos, míg a SAIC-re szintén 35,3 százalékos. Más elektromosjármű-gyártásban érdekelt kínai vállalatokra, amelyek együttműködtek az uniós vizsgálatban, átlagosan 20,7 százalékos vám vonatkozik. Az összes többi kínai gyártóra pedig, amelyek nem működtek együtt a vizsgálatban, 35,3 százalék vámot kell alkalmazni.

A gyártás felfuttatását 2025 végén kezdjük meg. Az első két modell, amelyet gyártani fogunk, a Dolphin és az Atto 3 lesz

mondta Stella Li, a BYD európai vezetője.

A szegedi gyárba már meg is kezdődött a munkaerő felvétele

a cég 1800-2000 eurós (jelenlegi árfolyamon 740 ezer–820 ezer forint) átlagbért kínál dolgozóinak.

Erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt egy lakossági fórumon, ahol összehasonlításként kiemelte, hogy a kecskeméti Mercedesben átlagosan 1600 eurót fizetnek.

Jelenleg is számos pozícióra keresnek munkaerőt, így például mérnöki, raktározási vagy logisztikai pozíciókra is várják a jelentkezőket. A BYD az akkumulátorgyártás és a vegyipari tevékenységek kivételével a teljes gyártási folyamatot Szegeden valósítja majd meg.

Brutális menetelésben a kínai óriás

Novemberben újabb csúcsot döntött meg a BYD: közel 507 ezer úgynevezett új energiával hajtott (NEV, New Energy Vehicle), vagyis akkumulátoros vagy konnektorból tölthető elektromos autót értékesített.

Az év első 11 hónapjában összesen 3,741 millió járművet adott el a kínai gyártó, amivel meghaladta a 2024-re kitűzött 3,6 milliós célját.

Az idei harmadik negyedévben a kínai vállalat 1,13 millió autót értékesített, ami azt jelenti, hogy a világ autógyártóinak rangsorában ebben az időszakban feljött a hatodik helyre megelőzve olyan patinás gyártókat, mint a Ford, a Nissan vagy a Honda.

A negyedéves bevétel 28,24 milliárd dollár tett ki, amivel az elektromos autók gyártói között megelőzte a Teslát is. Ez egy év alatt 24 százalékos növekedést jelentett.

Az autóbiztosítások regisztrációja alapján is a második helyre szorult a Tesla a november végi hajrában Kínában. Az amerikai vállalat a világ legnagyobb autópiacán a november 25. és december 1. között eltelt időszakban 16,7 ezer autót adott el. A Teslát a BYD 97,8 ezer új autó eladásával tudta lenyomni.

A BYD már a második éve a legkelendőbb autómárka Kínában.

A vállalat idén szeptemberben már több mint 900 ezer főt foglalkoztatott, amivel Kína egyik legnagyobb munkáltatója volt. He Zhiqi, a cég alelnökének tájékoztatása szerint augusztus és október között majdnem kétszázezer új dolgozót vettek fel, miközben a havonta legyártott autók számát is kétszázezerrel növelték.

A BYD november 18-án ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját Sencsenben. A cég 2023 augusztusára jutott túl az ötmillió legyártott autón, majd további 15 hónapon belül már meg is volt a következő ötmillió. Az ünnepi tízmilliomodik autót – egy DENZA Z9-est – Feng Ji, a Game Science alapítója és elnöke vehette át.

Itthon még várat magára a forradalom

A BYD Magyarországon legnépszerűbbnek számító Atto 3 SUV típusából november végéig az idén közel 500 darab talált gazdára (497), amivel a DataHouse adatai szerint a negyedik a magyar villanyautó eladási listán.

A villanyautosok.hu által közölt lista első két helyén még mindig a Tesla szerepel (Model Y: 1041 db, Model 3: 680 db), azonban a BYD számos számos másik autója is helyet követelt magának az első húszban (BYD Seal: 321 db, a BYD Dolphin: 299 db, BYD Seal U: 145 db).

A márkák versenyében ennek megfelelően a második helyen állt (1265 darab) november végén.

A többi kínai márka egyelőre korlátozottan van jelen a magyarországi újautó-piac villanykategóriájában: a kínai SAIC tulajdonában álló MG 236, míg a Volvo-t tulajdonló Geely 758 járművet adott el. A Nio egész évben 8 darab járművet értékesített, a Jiayhuan és a Xiaomi pedig 1-1-et.

Ha az összes, a magyar utakon futó elektromos autót nézzük 2023 végén, akkor azt látjuk, hogy az első 20-ban csak a kínai tulajdonban lévő Volvo szerepel a 19. helyen. Cégcsoport szinten a tavalyi év végén a Geely a 10. (414 darab), a SAIC 14. (159 darab), míg a BYD (36 darab), a Nio (13 darab) és a Seres (11 darab) a lista légvégén található.

A komoly felfutás azonban hamarosan megkezdődhet, egyrészt a BYD jelentős beruházásai miatt, másrészt pedig idén számos kínai márka jelent meg a magyar piacon. Az Economx is hírt adott róla, hogy ősztől újabb két távol-keleti márka érkezett meg: az Omoda és a Jaecoo, mindkettőt az ágazat egyik legnagyobb feltörekvő távol-keleti szereplője, a Chery Automobile gyártja. A forgalmazók idén körülbelül 500 eladott autóval számoltak.

Megérkezett a Seres Group is, amely több mint 100 ezer eladott autóval a kínai elektromos és plug-in hibrid piac hatodik legnagyobb szereplője volt 2024 első négy hónapjában. A cég a márkakereskedései számát jövőre 10-15 darabra kívánja növelni. A cél az első teljes üzleti évben az 1 százalékos piaci cél elérése, ami 1000-1200 autót jelenthet.

Újabb régiós ugrás előtt a magyar cégcsoport – így tölthet be jelentős szerepet a BYD
Miközben az európai autóipar részéről aggasztó hírek érkeznek, az AutoWallis Csoport ígéretes tárgyalásokat folytat a nemzetközi partnereivel. Erről és a kínai gyártókkal való globális versenyről is kérdeztük a cégcsoport vezérigazgatóját, Ormosy Gábort.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet