A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban a 17-24 év közötti fiataloknak mindössze 23 százaléka alkalmas katonai szolgálatra – ismertette Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője egy 2020-as felmérés eredményét.
Ez az arány 2013-ban még 27 százalék volt, tehát folyamatosan romlik a helyzet
– fűzte hozzá. „Nem tudom, hányan érkeztek ide azzal a szándékkal, vagy elvárással, hogy majd sok optimizmust fognak hallani ettől a panelbeszélgetéstől. Ha itt tartunk, akkor sajnálom, de nem ez lesz.
Magyarországon nagyon rossz a helyzet, az Egyesült Államokban katasztrofális, Nyugat- és Délnyugat-Európa pedig már tulajdonképpen szörnyethalt, csak még nem tud róla
– fogalmazott Koskovics. A katonai alkalmatlansági okokat is felsorolta:
- vezet a túlsúlyosság (35 százalék),
- amit követnek a különböző betegségek és fizikai rendellenességek (33 százalék),
- a drogfogyasztás (32 százalék)
- és a mentális problémák (25 százalék).
A szakértő szerint Nyugat-Európában sem jobb a helyzet, egyedül az észak-európai országokban látszik valamivel biztatóbb kép.
Hiányzik a harci kedv Nyugaton
A fizikai alkalmatlanság mellett még súlyosabb probléma a harci kedv hiánya. Koskovics elmondta, hogy az amerikaiaknak csak 41 százaléka lenne hajlandó harcolni hazájáért.
Nyugat-Európában még rosszabb a helyzet: a megkérdezettek 52 százaléka még akkor sem fogna fegyvert, ha országukat megtámadnák.
Ezzel szemben Közép-Európában valamivel jobb az arány, itt 39 százalék védené hazáját.
A szakértő kiemelte, hogy míg a nyugati országokban átlagosan az állampolgárok egyharmada, addig a világ többi részén kétharmada lenne hajlandó fegyverrel védeni hazáját.
Megjegyezte, hogy Svédországban ez a szám igen magas, az 50 százalékot is megközelíti a hajlandóság arra, hogy védjék hazájukat. Egy korábbi tanulmány szerint pedig Finnországban ez a hajlandóság majdnem eléri a kétharmadot.
A haza védelme már nem prioritás Nyugaton
Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint a probléma gyökere kulturális eredetű. Úgy véli, hogy Nyugaton eluralkodott a woke-izmus: a nyugati fiatalok számára az önmegvalósítás és a személyes szabadság a legfontosabb érték, ami nehezen egyeztethető össze a katonai szolgálattal.
Ez a szemlélet már a gyerekvállalási hajlandóságot is negatívan befolyásolja
– jegyezte meg. A szakértő szerint amíg nem történik kulturális fordulat, addig nem várható pozitív változás a katonai szolgálatra való hajlandóságban sem.
Súlyos probléma a háború finanszírozása Nyugaton
Tatár szerint a Németországi kormánykoalíció azon bukott el, hogy nem tudott kifizetni 10 milliárd eurót azért, hogy az Intel chipgyártó az országba települjön, és ennek a pénznek az elköltése hatalmas konfliktust okozott a német politikában.
Ehhez képest egy Patriot légvédelmi rendszer ára egymilliárd euró, míg egy B2-es lopakodó bombázó program 50 milliárd euróba kerül.
Az F-35-ös program pedig összesen 2000 milliárd eurós költséget jelentett az Egyesült Államoknak. Tatár Mihály elmondta, hogy ezeket az összegeket a nyugat-európai országok már nem tudják előteremteni.
„Európának most ahhoz, hogy hiteles védelmi képességet építsen fel, évi 700 milliárd eurót kellene elköltenie védelemre” – szögezte le Tatár.
Svájcban elvárás, hogy a cégvezető elérjen valamit a hadseregben
A magyar helyzet valamivel biztatóbb: a Századvég Alapítvány felmérése szerint a magyarok fele támogatná a honvédséget – világított rá Resperger István ezredes, aki egyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ vezetője is.
Magyarországon 338 ezer olyan ember van, aki legalább 30 napos katonai kiképzésen vett részt
– húzta alá az ezredes. Ugyanakkor elismerte, hogy tízből két ember alkalmas, és körülbelül ezerből egy alkalmas különleges műveleti katonának. Tehát iszonyú nehéz a helyzet.
Pozitív példának Svájcot említette, ahol ő maga is időt töltött el. Ott 260 nap az alapkiképzése egy átlagos embernek. Ha valaki vállalja, hogy tiszt lesz, akkor 1200 nap a kiképzés, tehát 4 évet ad az életéből azért, hogy katona legyen.
Svájcban rendkívül szorosan összefügg a társadalmi beosztás és a katonai
– szögezte le. Példát is mondott erre: „egy banki alkalmazottól, aki emberekkel foglalkozik, tőle elvárják, hogy legalább hadnagy legyen a hadseregben. A hadnagy 770 napot tölt a seregben, mert elvárás, hogy jó vezető legyen”. Az sem ritka, hogy a legfelsőbb banki vezetők tábornoki ranggal rendelkeznek.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a megoldás kulcsa a hazafias nevelés erősítése és a katonai pálya vonzóbbá tétele lehet, különösen a modern technológiák segítségével.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Facebookon múlt csütörtökön közzétett videójában jelentette be, hogy légtérvédelmi eszközök telepítését rendelte el az ország északkeleti, Ukrajnához legközelebb fekvő részébe. Erről ide kattintva olvashat bővebben.
