A gazdaságpolitikában nincs új stratégiája a kormánynak, így
továbbra sem dolgoznak ki új gazdasági stratégiát az elhibázott újra
iparosítási program helyett – olvasható a negyedéves prognózisban, amely
szerint a kormány a gyakorlatban visszatér egy moderált inflációs
gazdaságpolitikához, miután erősen beszűkült mozgástere.
A gazdaságkutató nem változtatott a 2024-re 2-2,5 százalékos növekedést váró prognózisán. Inflációs előrejelzését viszont 5,5 százalékra csökkentette.
- A fogyasztásban 2 százalékos bővülést vár a GKI erre az
évre, - a keresetek 11 százalékos és az infláció 5,5 százalékos
emelkedése mellett a reálkeresetek 2024-ben bő 5 százalékkal emelkedhetnek, - a nyugdíjak reálértéke 0,5 százalékkal emelkedhet,
- a vállalkozói jövedelmek és
szociális juttatások reálértéke viszont inkább csökken.
Így a reáljövedelem mintegy 3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás ennél kissé kevésbé (2,5 százalék körül) bővül.
A beruházásokban vizsont 2 százalékos csökkenés lehet,
miután a kormány is bejelentette az állami beruházások visszafogását.
Az EU-ból
jövő pénzek sem segíthetnek, hiszen a GKI szerint nem, vagy alig haladják meg a
tavalyi 2 milliárd eurót. És hiába akarná a kormány pörgetni a vállalkozói
szférát, ezt a költségvetés forráshiánya, az erőltetett kamatcsökkentés káros
következményei és a beruházási döntések kockázatai egyaránt behatárolják.
Az elemzés rámutat, 2023-ban a
mezőgazdaság mentette meg a még sokkal nagyobb visszaeséstől a magyar
gazdaságot, és 2024-ben egyelőre nem látszik igazi húzóerő. Január végén az
ipar és az építőipar rendelésállománya 15-16 százalékkal volt kisebb az egy
évvel korábbinál. Az iparban a konjunktúra második félévi javulása élénkülést
(4 százalék körüli növekedést) hozhat, az építőiparban azonban idén további, 2
százalék körüli visszaesés várható.
A vásárlóerő növekedésével a kiskereskedelmi forgalom 3
százalékkal bővül – jósolt a GKI, amely szerint a foglalkoztatás 0,2
százalékkal emelkedik, de éves átlagban a munkanélküliség is kissé, 4,2
százalék körülire nő.
A gazdaságkutató szerint a választások után felerősödik majd a megszorítási politika, ráadásul az idén elindul a túlzottdeficit-eljárás, igaz, még szankciók nélkül.
A deficit 6,5 százalékról 4,5 százalékra csökkentése
mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is
ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékpontos
csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel.
