Az élelmiszer-eladások több mint hatvan százaléka
kapcsolódik a multikhoz, a több tízezer foglalkoztatott mellett ezek a cégek
biztosítják az ország áfabevételeinek és a bruttó hazai termék értékének
jelentős részét.
A jelenleg futó legégetőbb témák, amelyekbe mindenképpen
bele kellene folynia a szervezetnek javaslattételi szinten, az a kereskedelmi
adó, a kötelező akciózás és az abból származó veszteségek enyhítése, a
zsugorinfláció kérdése és nem utolsósorban a fogyasztóvédelmi bírságok
növekedése – írja a Magyar
Nemzet. Ezek a témák egyértelműen a multinacionális láncok „zsebét”
érintik, de hatnak a teljes piacra is.
Szeptemberben a hat multinacionális élelmiszer-kereskedelmi
cég saját kommunikációt kezdeményezett az OKSZ neve alatt. Azt követően indult el az érintettek kampánya, hogy Orbán Viktor
miniszterelnök a Kossuth rádióban árspekulációval illette a cégeket.
Az önálló kampány is az eddigi rendszer átalakítását sugallja.
Örök vitatéma például a vasárnapi, vagy a december 24-i
nyitva tartás a multik között is: a Lidl a napokban tette közzé elsőként, hogy
december 24-én nem nyitja ki az üzleteit, újabb vitát indítva ezzel a piacon. A
kicsik és a nagyok közötti ellentét azért is fontos lehet, mert az utóbbiak
érdekérvényesítő szerepe jellemzően az előbbiek kárára történik.
Ugyanakkor a multik „különutas” megoldása egyben jelzés is
volt a szervezet tagságának: nagyobb szerepet szeretnének maguknak az
érdekképviseleti rendszerben, miközben a szövetség vezetése hagyományosan
független, sem szervezeti érdekkörökhöz, sem szervezeti tagokhoz nem volt eddig
köthető.
Ilyen ellentétekkel terhelt szervezetet kell majd átvennie
az új főtitkárnak, akinek a személye a piaci információk szerint sem ismert, de
üzenetértéke lesz, hogy ki támogatja.
