Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Századvég Konjunktúra Zrt.
Vidék Konferenciáján közölte, az elmúlt tíz évben sikerültek a vidékfejlesztési
programok, a vidéki csok is nagy siker volt, ugyanakkor számos problémája van
az agráriumnak. Élesen kritizálta a jelenleg zajló
újraiparosítási gyakorlatot, legalábbis arról beszélt, hogy ahol lehet, ne a
zöld mezős beruházásokat erőltessük, tekintettel a már elvesztett egymillió
hektárnyi termőföldre.
Az is igaz, hogy a magyar mezőgazdaságból hiányzik a
munkaerő, ez generációs probléma is, és nem megfelelő sok esetben szakmai
háttér sem, a szakember szerint ezért lenne szükség bevonzani a fiatalokat,
amihez viszont szükség lenne a robotizációra, automatizációra. A fiataloktól
pedig a külpiaci szereplést várja a NAK.
A kedvező folyamatokat ugyanakkor az „elmúlt ötszáz év” legsúlyosabb aszálya is megállította. A magyar gazdák ezermilliárdos veszteséget szenvedtek el a vízhiányos időszak miatt.
Ehhez jött, hogy az Európai Unió megnyitotta a kapuit az
ukrán agrártermékeknek is. Győrffy Balázs közölte, az Ukrajnából eredetileg
Afrikába szánt 70 millió tonna áruból 30 millió tonna „elfelejtett
továbbmenni”. Csak hogy értsük, Magyarország egy éves búzatermelése 15 millió
tonna.
Az árak zuhanni kezdtek, mindenhol összeomlott a piac,
hiszen nemcsak gabona, hanem tojás, baromfi hús és méz is érkezett Ukrajnából.
A magyar gazdák csak az idén 100 milliárd forintos veszteséget termeltek a búzával
– figyelmeztetett a NAK elnöke, hozzátéve: nem
igazán látjuk, jövőre mitől lenne jobb a helyzet. Egy másik konkrét példát is mondott:
Egy hektár árpa termelési költsége 450-500 ezer forint, szerencsés esetben 350 ezer forintért lehet értékesíteni a megtermelt mennyiséget. Hektáronként 150 ezer forint veszteséget termelnek a gazdák az árpával
– magyarázta.
Győrffy Balázs árulásnak nevezte, hogy nem hosszabbította meg az Európai Unió az ukrán importtilalmat.
Szerinte az EU-ban nem az ukrán
termelőket, hanem az Ukrajnában termelőket védik ennyire, a tíz legnagyobb
agrárcég nem Ukrajnában van bejegyezve, a legnagyobb multi 600 ezer hektáron
dolgozik – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy az ukrán termékek dömpingára
azzal is magyarázható, hogy olyan eszközöket is használhatnak, amiket a magyar
gazdálkodók nem.
Elmondta azt is,
az Európai Bizottsággal nincs érdemi egyeztetés, a gazdálkodókkal nem foglalkoznak, csak olyan hülyeségekkel, hogy ne lehessen ketrecben tartani a tyúkot.
