Várhatóan már a konzultációs szakaszban, vagyis hatvan napon belül sikerül megegyeznie Ukrajnának Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával azt követően, hogy a három uniós ország nemzeti hatáskörben megtiltotta szeptember 16-ától az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek exportját.

Emiatt Ukrajna eljárást indított, mivel álláspontja szerint a három uniós ország döntése nemzetközi jogot sért.

A WTO sem ront ajtóstól a házba

Kijev hivatalosan is benyújtotta szeptember 18-án konzultációs kérelmét a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), ezzel automatikusan elindult az eljárás első, konzultációs szakasza, amely előfeltétele a tényleges vitarendezési mechanizmusnak – erősítette meg az Economx megkeresésére a WTO.

A világszervezet lapunkat arról tájékoztatta, hogy a Kijev által benyújtott konzultációs kérelemre a három érintett országnak 10 napja van válaszolni, és a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül el kell kezdődnie a folyamatnak.

Cél, hogy peren kívül egyezzenek meg a felek

A WTO megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy a nemzetközi vitarendezési eljárás első szakaszában, vagyis a felek közti kétoldalú konzultáció során a legfőbb cél egy olyan megoldás, amely mindenki számára elfogadható és összhangban van a nemzetközi egyezményekkel, ezzel elkerülve a tényleges peres eljárást.

A panaszos csak abban az esetben kérheti a világszervezettől az eset jogi rendezését, és a nemzetközi jog szerinti ítélet meghozatalát, ha a párbeszéd nem vezet eredményre az erre a célra rendelkezésre álló 60 napos határidő alatt sem. A WTO portálunknak küldött válaszában kiemelte,

a mindenre kiterjedő párbeszédet magában foglaló konzultációs folyamat a szervezet legfontosabb eszköze, amely még nem tekinthető bírósági, vagy diplomáciai eljárásnak. A korábbi vitás ügyek többsége még ebben a szakaszban megnyugtatóan lezárult, ám a feleknek egy esetleges jogi eljárás során is bármikor megállapodhatnak.

Arra is figyelmeztettek, hogy a genfi delegációk hivatalos egyeztetését a legtöbb esetben informális párbeszéd is megelőzi, ám a vita lezárásához a hivatalos konzultáció elkerülhetetlen. Ez a lépés a tényleges jogi folyamat elindításának is előfeltétele. Választottbírósági eljárás esetén e konzultációs folyamattól eltérhetnek a felek, de csak abban az esetben, ha a békés rendezést más módon, például közvetítők bevonásával próbálják meg elérni a felek.

A WTO eljárásrendje szerint tehát onnantól, hogy Ukrajna hivatalosan is a világszervezethez fordult,

  • Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovákiának a hivatalos értesítéstől számítva 10 napja van arra, hogy válaszoljon a konzultációs kezdeményezésre.
  • A konzultációnak a válaszadást követően, legkésőbb 30 napon belül el kell indulnia.
  • A konzultációs folyamatra – amely előfeltétele a tényleges jogi eljárásnak – 60 nap áll rendelkezésre.
  • Ha a határidőn belül nem sikerül megállapodniuk a feleknek, akkor kezdődik a tényleges jogi eljárás.

Nem világos az Európai Unió szerepe

A nemzetközi eljárás lefolytatása ugyanakkor brüsszeli források szerint az Európai Unió testületének a feladata, mivel a kereskedelempolitika uniós hatáskörbe tartozik. Noha az egyoldalú nemeztállami intézkedések az uniós joggal is szemben állnak, a három EU tagállamot az Európai Bizottság képviselheti a WTO eljárásában.

Az egyoldalú tilalmak megzavarták az EU kereskedelempolitikáját, ezért az Európai Bizottság – amely eredetileg azt követelte Lengyelországtól, Magyarországtól és Szlovákiától, hogy vonják vissza az embargót – most azon dolgozik, hogy „összehangolja” a jogi válaszlépéseket a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott ukrán keresetre – idézte az Index a Financial Times értesülését.

A brit lap által látott írásbeli felszólításban (amit a három közép-európai ország már megkapott) a bizottság azt írta, hogy „az uniós jog értelmében” eljár a tagállamok ellen indított WTO-ügyben, utalva az Ukrajna által benyújtott panaszra.

A bizottságon belül a hét közepén folytatódtak a megbeszélések arról, hogy megvédjék-e Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát – mondta az ügyre jó rálátással bíró források egyike.

Brüsszel ismét kiemelte, hogy a tagállamok nem hozhatnak egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket, és hogy értékeli a jogilag összetett helyzetet.

„Felvesszük a kapcsolatot az érintett tagállamokkal, és arra törekszünk, hogy konstruktív megoldást találjunk” – közölte a bizottság, hozzátéve, hogy saját jogsértési eljárást indíthat, annak érdekében, hogy a tagállamok megfeleljenek az uniós jog szerinti kötelezettségeiknek és a WTO keretében vállalt kötelezettségeiknek.

Románia nem alkalmazott egyoldalú intézkedéseket, Bulgária azonban szerdán – a bolgár gazdák többnapos tiltakozását követően – tilalmat vezetett be az Ukrajnából származó napraforgómagokra.

Brüsszel Kijev kezébe adta a kulcsot

Az Európai Bizottság szeptember 15-én feloldotta a május 2-án bevezetett uniós importkorlátozást a búzára, a kukoricára, valamint a repce- és a napraforgómagra. Erre válaszul másnaptól Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben hosszabbította meg a korlátozást, kiterjesztve egyéb mezőgazdasági termékekre is.

A lépés sérti az uniós jogot, mivel a kereskedelempolitika az EU hatáskörébe tartozik. A három közép-európai ország döntésére számítani lehetett, mivel többször kérték, az Európai Bizottság hosszabbítsa meg az Ukrajnából érkező termékekre bevezetett korlátozást. A tagállamok arra hivatkoznak, hogy az Ukrajnából érkező olcsó termények a határmenti országok piacaira jutva lenyomták az árakat, ezzel a csőd szélére juttatva a gazdálkodókat.

A tranzitforgalmat továbbra sem tiltják az érintett országok. Az egyoldalú korlátozás feloldása ugyanakkor Lengyelország és Magyarország számára elfogadhatatlan, mivel

az érintett szállítmányoknak nem a közép-európai piacokra kellene érkezniük, ezzel súlyos zavart okozva az unió belső piacán, hanem az éhínséggel fenyegetett országokba kellene eljutniuk, elsősorban Afrikába és a Közel-Keletre.

Az Európai Bizottság szintén felszólította a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az egyoldalú tilalomtól. Brüsszel egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást, ám álláspontja szerint Kijev kidolgozta azokat az intézkedéseket, amellyel az importkorlátozás fenntartása nélkül sikerül szabályozni és kézben tartani az EU-ba érkező agrártermékeket elkerülve, hogy a továbbiakban az Ukrajnával folytatott kereskedelem ne okozzon a korábbihoz hasonló piaci zavarokat.

Szlovákia beadta a derekát

Visszavonja Szlovákia a szeptember 16-ától életbelépő egyoldalú importkorlátozást az Ukrajnával frissen megkötött megállapodás értelmében, amint Kijev elindítja új exportengedélyeztetési rendszerét. Ennek a rendszernek a célja, hogy kontroll alatt tartsa az EU-ba irányuló mezőgazdasági termékek exportját.

Az egyoldalú intézkedést a rendszer bevezetéséig ugyanakkor még fenntartja Szlovákia, de a Kijevvel kötött kétoldalú megállapodás értelmében Ukrajna megszünteti a WTO-nál indított eljárást, így a következő időszakban csak Magyarországgal és Lengyelországgal kell konzultációt folytatnia a nemzetközi testület eljárásrendje szerint.

Akár a háború végére is pontot tehet a lengyel-ukrán konfliktus

Ukrajnának komoly nehézségeket okozhat az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint, ha nem enged Lengyelországnak a gabonakérdésben. Ha végképp magára haragítja a szomszédos ország vezetőit Kijev, akár a háborúnak is vége szakadhat. Varsó ugyanis logisztikai ügyekben is nagy segítségére van a háború sújtotta országnak – egyelőre. Bővebben >>>