Orbán Viktor már a visszavonulásáról beszél
A volt miniszterelnök zárt körben már kilátásba helyezte a visszavonulását. Elmondhatta azt is, hogy a Fidesz átszervezésére egy évet adna.
Mi lesz a Fidesszel Orbán Viktor nélkül?
A Fidesz évtizedeken át Orbán Viktor politikai gravitációs mezejében működött: ő tartotta össze a pártot, ő jelölte ki az irányt, és ő fogta vissza a belső versengést. A történelmi választási vereség után ezért már nemcsak a hatalomvesztésről, hanem az utódlás kockázatairól is érdemes beszélni. A választás napján ráadásul maga a pártelnök is utalt rá: egy „nagy” vereség esetén távozhat a Fidesz éléről. Ehhez jön még a Tisza ígérete, amely szerint egy személy legfeljebb két cikluson át lehetne miniszterelnök – vagyis Orbán Viktor jogilag is kiesne a képletből. Mi maradna így a Fideszből?
Megtört a mítosz: leváltható volt Orbán Viktor – a rendszer bukása
Az Orbán-rendszer bukása nemcsak politikai, hanem mély társadalmi és pszichológiai fordulatot is hozott Magyarországon. A Tisza Párt kétharmados győzelme megmutatta, hogy a korábban leválthatatlannak hitt hatalom sebezhető volt. A választók elsöprő felhatalmazással váltottak rendszert. A kérdés most már nem az, hogy lehet-e változás, hanem az, hogy mi jön az Orbán-korszak után.
Durván elmérték a választást a kormánypárti kutatók
A választás nemcsak a Tisza Párt történelmi áttörését hozta el, hanem a közvélemény-kutatók teljesítményéről is éles képet adott. Miközben a végeredmény elsöprő Tisza-fölényt mutatott, a kormányközeli intézetek még a voksolás előtt is Fidesz-előnyt mértek, vagyis látványosan „félreolvasták” a politikai erőviszonyokat. A legközelebb a valósághoz a Medián és a 21 Kutatóközpont került, amely szinte hajszálpontosan jelezte előre a mandátumarányokat.
Újabb rendőr fordult szembe a rendszerrel: „Elég volt! Nem politikusokat akarok szolgálni!”
Húsz év szolgálat után nyíltan szembefordult a rendszerrel egy szolnoki rendőr: Gilszki Dániel szerint a politika szétzilálta az állományt.
16 év Orbán-kormány: felzárkózás helyett lejtmenet
Tizenhat évvel ezelőtt Magyarország nemcsak politikai rendszerében, hanem gazdasági pályájában is látványosan irányt váltott. A politikatudományi értelemben vett hibrid rezsim nemcsak az intézményi egyensúlyt bontotta meg, hanem a gazdaság működését is politikai ideológia alá rendelte. Mi történt politikai és makrogazdasági értelemben 2010 és 2026 között?