Orbán Viktor még a választás napján is azt mondta: ahhoz, hogy lemondjon a Fidesz éléről, „nagy” vereséget kellene elszenvedniük. A Tisza történelmi győzelme után így már nem elméleti, hanem nagyon is valós kérdés lett, mi marad a Fideszből Orbán nélkül.
A Fidesz jövőjéről szóló vita eddig leginkább elméleti síkon mozgott: Orbán Viktor személye annyira összeforrt a párttal, hogy sokáig nehéz volt elképzelni a politikai közösséget nélküle. A mostani választási vereség és a Tisza kétharmados többsége azonban új helyzetet teremtett. Ha valóban napirendre kerülne egy olyan alkotmányos korlát, amely két ciklusban maximálná a miniszterelnöki mandátumot, az nemcsak Orbán politikai jövőjét, hanem a Fidesz belső szerkezetét is alapjaiban érinthetné. A Tisza jelenleg – szerda délután, a választási iroda legfrissebb adatai szerint – 137 mandátummal rendelkezik a 199 fős Országgyűlésben, ami kétharmados többséget jelent.
Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint a legfontosabb kérdés az, hogy mikor és milyen körülmények között következne be az Orbán utáni korszak. Úgy látja, a miniszterelnök nem egyszerűen vezette a Fideszt, hanem egyben is tartotta azt:
ő volt az a szereplő, aki kijelölte az irányt, kordában tartotta a belső erőviszonyokat, és nem engedte, hogy bárki valódi önálló hatalmi központtá váljon mellette.
Éppen ezért szerinte Orbán távozása esetén nem pusztán személyi kérdésről lenne szó, hanem arról, hogy maradt-e olyan politikus a pártban, aki képes betölteni ezt az összetartó, „cementáló” szerepet.
A Publicus egy korábbi kutatásában már rákérdezett arra, kit tudnának elképzelni a választók Orbán Viktor utódjaként miniszterelnök-jelöltként. A felmérés szerint a fideszesek körében Szijjártó Péter állt az első helyen, Lázár János jóval lemaradva követte, míg Varga Mihály és Áder János még mögöttük szerepeltek. Ez Pulai szerint azt mutatja, hogy bár vannak nevek, nincs egyetlen olyan politikus sem, aki megkérdőjelezhetetlen utódként emelkedne ki a mezőnyből. Szijjártó a táboron belül a legerősebb, de az ő támogatottsága sem tekinthető olyan fölényesnek, amely automatikusan lezárná az utódlási vitát.
Kit látnának a fideszesek Orbán utódjaként?
A Publicus Intézet január végi felmérése szerint a kormánypárti szavazók körében messze Szijjártó Péter a legerősebb név Orbán Viktor lehetséges utódai között: a válaszadók 39 százaléka őt tartotta a legalkalmasabbnak miniszterelnök-jelöltnek. Lázár János jócskán lemaradva, 12 százalékkal követte, míg Áder János 8, Varga Mihály 7, Varga Judit pedig 4 százalékot kapott. A felmérés ugyanakkor arra is utalt, hogy a Fidesz tábora Orbán nélkül sem omlana össze egyik napról a másikra: a kormánypárti szavazók túlnyomó többsége akkor is a pártra voksolna, ha nem ő lenne a miniszterelnök-jelölt.
Az elemző szerint a Fidesz persze nem feltétlenül omlana össze egyik napról a másikra. Emlékeztetett arra, hogy a 2002-es választási vereség után Orbán Viktor lemondott a pártelnökségről, és átmenetileg Pokorni Zoltán került az élre. Akkor sem az történt, hogy a párt szétesett volna, inkább egy átmeneti állapot alakult ki, miközben mindenki tudta, hogy Orbán befolyása a háttérben megmaradt. Pulai úgy látja, hogy egy hasonló forgatókönyv most sem zárható ki: a Fidesz találhat olyan figurát, aki ideiglenesen képes lehet vezetni a pártot vagy elvinni egy kampányt, de ez nem azonos egy valódi, legitim utódlással. Szerinte
éppen ez a Fidesz egyik legnagyobb problémája: Orbán Viktor ugyanis nem épített fel egyértelmű „örököst”, hanem inkább folyamatosan versenyeztette a lehetséges utódokat.
Volt időszak, amikor Lázár János tűnt erősebbnek, máskor Szijjártó Péter került közelebb a központhoz, korábban pedig Varga Mihály neve is többször felmerült. Pulai értelmezése szerint Orbán nem utódot nevelt, hanem limbuszban tartotta ezeket a szereplőket, nem engedve, hogy bármelyikük túlnőjön a kijelölt mozgásterén. Ennek következménye az lehet, hogy ha valóban hirtelen jönne el a váltás pillanata, a Fidesz utódlási rend nélkül, belső bizonytalanság közepette maradna.
A Tisza jogi korlátot gördíthet Orbán visszatérése elé
Az alkotmányos korlátozás kérdésére – egy személy csak két ciklust lehetne miniszterelnök – reagálva Pulai azt mondta: jogilag természetesen elképzelhető volna olyan megoldás, hogy a Fidesz egy másik miniszterelnök-jelölttel induljon, majd egy későbbi politikai helyzetben, egy esetleges Fidesz-kétharmadot követően megpróbálja visszaírni a szabályokat. Politikai értelemben azonban ezt rendkívül kockázatosnak tartja. Egy olyan konstrukció, amelyben a párt egy „átmeneti” jelölttel nyerne, majd rövid idő után visszaemelné Orbánt a miniszterelnöki székbe, szerinte túl átlátszó és túl nehezen lenne legitimálható.
Pulai arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a Tisza kétharmada mandátumszámban jelentősnek látszik, a valós politikai különbség valójában rendkívül szűk. Több egyéni körzetben minimális különbségek döntöttek, így a mostani felállás mögött nagyon törékeny szavazatarányok húzódnak meg. Ez szerinte jól mutatja, mennyire képlékeny lehet még a magyar politikai térkép, és azt is, hogy
a Fidesz veresége történelmi ugyan, de nem feltétlenül jelenti azt, hogy a párt társadalmi beágyazottsága egyik pillanatról a másikra eltűnne.
A kérdés így nem pusztán az, hogy ki követhetné Orbán Viktort, hanem az is, hogy a Fidesz képes-e egyáltalán leválni arról a politikai modellről, amelyet évtizedeken át egyetlen ember személye tartott össze. Pulai szerint erre ma nincs egyértelmű válasz. A Fideszben vannak ismert és beágyazott szereplők, de egyikük sem tűnik olyan figurának, aki Orbánhoz hasonló természetességgel és tekintéllyel tudná egyben tartani a pártot. Ha tehát valóban eljönne az Orbán utáni korszak, az nem egyszerű vezetőváltás lenne, hanem a Fidesz történetének egyik legkomolyabb stressztesztje.
