Orbán Viktor karizmája 2022-ben még létezett, méghozzá állami források felhasználásával és az állami propagandával megsegítve – mondta lapunknak Szabó Andrea szociológus.

Hosszú évek alatt egy olyan képet alakítottak ki Orbánról, ami megfelel a politikatudományban az „apakép” elnevezésnek – egy olyan idősödő ember kép, aki megvédi az országot, ami együtt járt ennek a karizmának a működésével.

A szociológus megemlítette a NER 2022-es plakátját, amin egy kicsit zilált Orbán Viktort láthatjuk, aki ott van a határban, ránk néz – ezzel azt a képet próbálták lefesteni, hogy minden erejével, minden idegszálával értünk dolgozik, mi vagyunk azok, akikért teszi a dolgát. Mint ismert, ez a kép 2022-ben nagyon nagy támogatottságot kapott Magyarországon.

„Ma már tudjuk, hogy ezt lehetett überelni, de akkor 2022-ben senki sem gondolta, hogy az az összességében több mint hárommillió szavazó, aki rá szavazott, egyszer csak el fog porladni, legalább ekkora mértékben, mint amit most látunk. A törés egyértelműen 2024-re következik be” – húzta alá Szabó Andrea.

Orbánék túl messzire mentek a gyermekbántalmazással

2022 és 2024 között szépen elkezdett kopni, de egyértelműen a kegyelmi botrány az, amely során a szemünk előtt kezd el szétmállani ez a kép. Egészen konkrétan az, hogy nem volt képes megakadályozni egy ilyen abszolút erkölcsi jellegű probléma kialakulását.

„Egy karizmatikus vezető képébe nem fér bele, hogy erkölcsi botrányok legyenek körülötte. A kegyelmi ügy kirobbanását követően Orbán Viktor kifejezetten rosszul szerepelt” – mondta a szociológus.

Szabó Andrea szociológus

Fotó: Facebook / Magyar Tudományos Akadémia

A kormányzati ügyek nem annyira fontosak a karizmaépítéshez, az erkölcsi botrány azonban rendkívüli módon rombolja, erodálja a karizmát, mert az alapját kezdi ki.

Ekkor jött Magyar Péter

A botrány következtében kezd el felépülni egy másik karizma: egy erősebb, fiatalabb, aki járja az országot, ott van a nép között. Magyar Péter körül egy népmesei hős jellegű karizma kezd el kialakulni.

„Ez egy természetes folyamat: ha az egyik oldalon elindul egy karizmaépülés, akkor az a másik oldalon a karizma szűkülésével jár együtt. Tulajdonképpen egyfajta hatás–ellenhatás, a newtoni törvények társadalomtudományú érvényesülése” – hangsúlyozta.

Orbán karizmája a magyar társadalom jó része számára eltűnt. Csak azok körében maradt meg, akik a Fidesz törzsszavazó rétegét képviselik. Az ő számukra azonban az utolsó pillanatig egyértelmű Orbán Viktor jelentősége. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy még így is össze tudta tartani a körülbelül kétmilliós szavazótábort.

Kádár is karizmát épített

A magyar politikatörténetben a karizmatikus vezetők felépítése és tartós politikai szerepe abszolút meghatározó. Kádár Jánost sok mindennel lehet vádolni, de azzal nem, hogy ne lett volna karizmatikus vezető, aki meghatározott egy egész korszakot. Az 1980-as évek elején a magyarok akkor is megválasztották volna Kádár Jánost, ha demokratikus választások lettek volna – mondta Szabó Andrea.

„Nem mondanám ugyanezt Rákosiról, de például Horthy Miklós személye is ebbe a bizonyos karizmatikus vezető kategóriába tartozik” – tette hozzá.

Ha csak az elmúlt 100–130 év történetét nézzük, akkor legalább három – és most már egy feltörekvő negyedik – férfi karizmát látunk, amely tartósan meghatározta a magyar társadalom működését. A magyar társadalomnak igénye van arra, hogy legyen egy olyan vezető, akiben maximálisan és feltétel nélkül megbízhatunk.

Fülkeforradalom: meglepő viselkedés

Valójában egy választási forradalom történt. Egy olyan forradalom, amely nem erőszakkal az utcán zajlott, hanem egy iksszel a szavazófülkében.

„Az Orbán-rezsim 2010-ben használta a „fülkeforradalom” elnevezést. Ami most történt 2026. április 12-én, az az igazi fülkeforradalom” – húzta alá a szociológus.

A rendszerváltást ünneplők Budapesten 2026. április 12-én

Fotó: Economx

Mint mondta, egy olyan társadalmi rétegeken átívelő összefogás jött létre, amelyben legalább négy „mini forradalom” (posztmodern lázadás) zajlik:

1. A fiatalok forradalma. Már 2021-ben sok új fiatal szavazó jelent meg például Márki-Zay Péter támogatására, ez azonban a 2022-es országgyűlési választáson még nem hozott áttörést. Az ifjúsági generációban zajló átalakulás idővel tovább erősödött – mutat rá a 2025-ben megjelent Aktív Fiatalok Magyarország tanulmánykötet. Szabó Andrea szerint ennek a folyamatnak az eredménye lehetett az, amit most látunk.
2. A lokálisan integrált társadalmi rétegek ellenállása. Olyan társadalmi rétegek, akik a helyi közösségek vezetői és véleményformálói. Nem feltétlenül a helyi értelmiségről van szó, hanem egy tágabb körről: ide tartozhat például a boltos vagy a fodrász is. Ők azok, akik már a 2024-es önkormányzati választásokon szembefordultak a helyi fideszes politikai elittel, mert elveszítették autonómiájukat, döntési szabadságukat. Azt látták, hogy a polgármester és a képviselőtestület nem értük dolgozik, hanem beletagozódik egy politikai hatalmi láncba.
3. A kis- és középvállalkozók (kkv-k) lázadása. Szintén szembefordultak a rendszerrel, részben azért, mert az uniós források elapadtak, és a megmaradó támogatások is főként kormányközeli vállalkozókhoz kerültek. Emiatt sokan kiszorultak a gazdasági életből, és már a munkahelyeik megtartása is veszélybe került.
4. A „szendvicsgeneráció” forradalma. Ők azok, akik egyszerre gondoskodnak idős szüleikről és fiatal gyermekeikről. Különösen érzékenyen tapasztalták meg az állam működési zavarait – akár az egészségügyben, akár az oktatásban vagy például a MÁV működésében.

„A választási forradalmat tehát egy széles társadalmi koalíció hozta létre. Egyelőre kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós. Abban azonban biztos vagyok, hogy a magyar társadalom saját magát is meglepte ezzel az eredménnyel. Sokan csak a választás napján vagy az eredmények láttán szembesültek azzal, hogy mennyire hasonlóan gondolkodnak másokhoz – csak korábban nem merték ezt kimondani” – húzta alá Szabó Andrea.