Meglepő, ha az EU-ban egy fontos kérdés úgy kerül elő, ahogy az a zöldatom és a zöldgáz ügyével történt; de az méginkább, hogy máris megjelent az az értelmezés, hogy e lépés volna az olcsó energia záloga. Mi van az átcímkézési szándék mögött? Miért vannak máris késésben a lengyelek? Továbbra is ki kell-e világítani éjszaka a belga autópályát? Egyáltalán: gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük tovább? Erről szól a Napi.hu friss videós podcastja.
Szerző(k): Szabó M. IstvánBár csupán egyetlen öregecske nukleáris blokkja van Hollandiának, de a rekord ideig alakuló új kormány úgy véli, az országnak szüksége volna még kettőre.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA jelek szerint a lengyelek is rátaláltak a szénkorszak utáni energetika járható útjára: központilag már nem támogatott napelemes beruházások elszaporodása is bővíteni kezdte az lengyel megújulóenergia-projektek listáját. Csak ezen a héten négy ipari méretű beruházás is elindult.
Szerző(k): Szabó M. IstvánA klímavédelem és a szén-dioxid-kibocsátási szintek csökkentése ugyan nem egyszerűsíthetők le a szénerőművek bezárására, de az első, leginkább látványos és célravezető tételt az jelenti, ha a fosszilis energiaforrások arányát és mennyiségét drasztikus módon csökkenteni kezdi az emberiség. Az évek óta egyre inkább a gyakorlatban is láthatóvá váló, politikainak indult cél a szemünk előtt alakítja át az európai energiaipart. Az év végén érdemes mérleget vonni: mi minden vitt közelebb ahhoz, hogy a kontinens végső búcsút inthessen a füstölgő szénerőművi kéményeknek.
Szerző(k): Szabó M. IstvánItt az ideje, hogy a pénzügyi befektetők döntéseikben erősítsék a hosszú távú szemléletet, különben a pénzügyi szektor nem lesz képes a klímaváltozás kihívásaira reagálni, és az emissziócsökkentési célok eléréséhez kellő mértékben hozzájárulni. A témában Hidi János, a Cambridge Econometrics fenntartható befektetések vezetője írt jegyzetet.
Szerző(k): EconomxSosem helyeztek még üzembe ilyen mennyiségű megújuló energiákra alapuló áramtermelő kapacitást, mint idén. Duplázni kéne azonban az ütemet, ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemlegesség világszinten.
Szerző(k): Lovas-Romváry AndrásHa a kelet-közép-európai fővárosok erősebben érvényesíthetnék az érdekeiket klímaügyben, akkor az országaik is gyorsabban haladnának a kijelölt uniós célok felé, mivel a két tétel szorosan összefüggő. A legfőbb gond az - mondta Ámon Ada, a főváros klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője - hogy bár a V4- fővárosok mind ezt vallják, a kormányaik viszont nem.
Szerző(k): Szabó M. IstvánVegyes fogadtatása van a hétvégén zárult glasgow-i klímacsúcsnak. Míg a rendezvény hazájában kicsit derűlátóbbak, addig a német és az amerikai sajtóban még szemforgatóan beszélnek az elért eredményekről.
Szerző(k): Tér Diána