iraki háború

Háborús bajban a légitársaságok

A tavalyi stagnálás után idén akár 20 százalékkal is visszaeshet a világ légi személyforgalma az iraki háború miatt - nyilatkozta a 275 légitársaságot tömörítő Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség (IATA) igazgatója, Giovanni Bisignani. A légitársaságok a múlt évben összesen 1,3 százalékkal csökkentették kapacitásukat, és többségük szűkítette, elhalasztotta vagy lemondta a korábbi repülőgép-megrendeléseket. A harci cselekmények színhelyeinek közelében természetesen felfüggesztették a repülést, de csökkentették a járatszámokat a többi vonalon is. Az iraki háború elsősorban az Egyesült Államok légitársaságait hozta még nehezebb helyzetbe - az amerikai légiközlekedési szövetség szerint a háború 4 milliárd dollárral növelheti az erre az évre várt 6,7 milliárdos veszteséget. Tavaly e társaságoknál összesen százezer állás szűnt meg, s most az iraki háború miatt további hetvenezer alkalmazott kerülhet az utcára. Az 1991-es Öböl-háború idején 8 százalékkal csökkent az amerikai légitársaságok utasforgalma, most ennél nagyobb kiesésre számítanak: a külföldi utakra szóló helyfoglalások száma már húsz százalékot esett. A társaságok helyzetét jelentősen rontja az olajárak emelkedése, hiszen költségvetésükben az üzemanyag a második legnagyobb kiadási tétel a bérköltségek után. Az ágazat teljes adósságállománya meghaladja a százmilliárd dollárt, a United Airlines és a US Airways - a második, illetve hetedik legnagyobb cég - már csődvédelem alatt működik, s a világ legnagyobb légitársasága, az American Airlines is rövidesen fizetésképtelenné válhat. Természetesen a háború az európai légitársaságokat sem hagyja érintetlenül, de többségük kiheverte szeptember 11-e hatásait - a British Airways Plc (BA) és a Lufthansa AG például újra nyereségessé vált. Ennek ellenére a BA bejelentette, hogy négy százalékkal csökkenti kapacitását, és 2004. márciusról 2003. szeptemberre hozza előre az 1300 fős létszámleépítést. A Malév az első három hónap alapján az idénre korábban tervezett nullszaldós eredménytervét egymilliárdos veszteségre korrigálta. Brüsszelben és Washingtonban egyaránt napirenden van az iraki háború miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe került légitársaságoknak nyújtandó állami segítség, de ez várhatóan szerény lesz. Az EU közlekedési biztosa, Loyola de Palacio közölte, hogy az európai légitársaságok nem kapnak pénzügyi támogatást az uniótól, ehelyett a szigorú szabályozáson enyhítenének.

A háborúnál is drágább béke

Második hetébe lépett az iraki háború, amelyről a legtöbben azt hitték, egy hétig sem fog tartani. Ehelyett élő példája lett annak az öröknek látszó törvénynek, hogy minden hadvezetés az előző háború megvívásának terveivel indul harcba. Ez soha sem szokott bejönni, most sem vált be.

A háborúnál is drágább lehet az új világrend békéje

Második hetébe lépett az iraki háború, amelyről a legtöbben azt hitték, egy hétig sem fog tartani. Ehelyett élő példája lett annak az öröknek látszó törvénynek, hogy minden hadvezetés az előző háború megvívásának terveivel indul harcba. Ez soha sem szokott bejönni, most sem vált be. Annak ellenére, hogy még sokkal jelentősebb az Egyesült Államok hadseregének technikai fölénye most, mint az első Öböl-háború idején volt, nincs tömeges megfutamodás, megadás: az irakiak ahelyett, hogy megragadnák az alkalmat és szembefordulnának tömeggyilkos diktátorukkal vagy legalább virággal köszöntenék a felszabadítókat, szembeszállnak velük. És ha nem tesznek katonai szempontból ostoba lépéseket, például kísérletet területek visszafoglalására, hanem beássák magukat a nagyvárosokban, kiszámíthatatlan, hogy meddig húzódhat el a háború. Ha pedig elhúzódik, akkor nemcsak az áldozatok száma fog jelentősen megnőni, de az olaj ára is. A drága olaj pedig legalább akkora csapást jelent a világgazdaságra, mint a hosszú háború az Egyesült Államok presztízsére. Az USA tekintélyének az se tesz jót, hogy máris osztogatja az iraki újjáépítés szerződéseit a hazai vállalatoknak, és sem az ENSZ, sem a háború bírálói előtt nem akarja megnyitni az iraki újjáépítési piacot. Ez ugyanis erősíteni látszik azon vádak jogosságát, hogy George W. Bush Amerika új imperialista korszakát nyitotta meg a háborúval, amelyben klasszikus elődeihez hasonlóan kész gátlástalanul és akár erőszakkal is érvényesíteni az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. Amelyek pedig nem is olyan egyértelműek, ahogy ezt a szenátus döntése is mutatta, amellyel a felére vette vissza Bush tervezett adócsökkentésének összegét. Az iraki háborút követő helyreállítás ugyanis várhatóan rendkívül költséges lesz, annyira, hogy annak finanszírozása még az amerikai gazdaság lehetőségeit is meghaladhatja. Persze ott lesz az iraki olaj, de a csapokat csak óvatosan lehet kinyitni, mert az olaj ára a túltermelés legparányibb jelére a mélybe zuhan. Ha az Egyesült Államok valóban egy új világrend építését kezdte meg a iraki háborúval, az ENSZ-szel és a vezető európai kontinentális hatalmakkal való szembefordulással, akkor sokba kerülhet még nekünk ez a legszebb, legújabb világ.

Útban az EU humanitárius segítsége

Az EU brüsszeli bizottsága összesen 100 millió eurót akar humanitárius célokra fordítani Irakban, amit a rendkívüli esetre tartalékolt évi csaknem háromszázmilliós vészalapból fedeznének.