iraki háború

Bagdad kapujánál vannak a szövetségesek

A csütörtökre virradó éjszaka végrehajtott heves bombázások után az amerikai-brit csapatok tegnap szinte ellenállás nélkül jutottak el a Szaddám Huszein nevét viselő bagdadi nemzetközi repülőtérhez és készülnek ennek ostromára. Ezzel tíz kilométerre közelítették meg a város szélét, ahol több épületet, köztük Huszein egyik palotáját átvizsgálták, majd visszahúzódtak. Egy meglepő hír szerint az elit köztársasági gárdának a fővárost védő hat hadosztálya közül négy állítólag elindult délnek, hogy megütközzön az onnan közeledő csapatokkal. Ez meglehetősen kétes vállalkozásnak tűnik, hiszen a szövetséges légi fölény és tűzerő miatt eddig minden nyílt ütközetben súlyos vereséget szenvedtek, ráadásul védtelenül hagynák Bagdadot (a fennmaradó két hadosztályt ugyanis az elmúlt két nap alatt szétverték a koalíciós erők). Az információt közvetve megerősítette a BBC tudósítója, aki szerint a főváros utcáiról eltűntek a katonák és csak kisebb milicista csoportok készülnek az ellenállásra. A szövetségesek hadműveleteinek felgyorsulására optimistán reagáltak az ismét a háború gyors befejeződésére számító piacok: tegnap 5 dollárt esett az arany unciánkénti ára, szárnyalt a dollár és tovább emelkedtek a részvényárfolyamok. A washingtoni törvényhozás illetékes bizottságai eközben lázasan dolgoznak Bush elnök törvényjavaslatán, hogy azt mielőbb jóváhagyhassa a plénum. Az elnök javasolta 75 milliárd dollárról a háborús csomag eközben már 80 milliárd fölé emelkedett. Az események felgyorsulásával ismét a figyelem előterébe került Irak újjáépítése, amely a Reuters elemzése szerint a második világháború után Európa talpra állítását szolgáló Marshall-terv óta a legköltségesebb ilyen program lesz. Ráadásul a 100 milliárd dollárra becsült segítséget az Egyesült Államoknak egyedül kell állnia. Jugoszláviában és Afganisztánban még több állam részt vett a segélyprogramokban, most azonban erre nem számíthat. Az európai országok és Japán költségvetési helyzete nem teszi lehetővé a támogatást, egyes európai országok, amelyek ellenezték a háborút, valószínűleg nem is lennének hajlandóak rá. Azok a remények is füstbementek, hogy maga Irak a világ második legnagyobb olajtartalékából finanszírozni tudja újjáépítését - ezt felgyülemlett adósságai mellett elavult olajkitermelő infrastruktúrája is lehetetlenné teszi.

A háborúnál is drágább béke

Második hetébe lépett az iraki háború, amelyről a legtöbben azt hitték, egy hétig sem fog tartani. Ehelyett élő példája lett annak az öröknek látszó törvénynek, hogy minden hadvezetés az előző háború megvívásának terveivel indul harcba. Ez soha sem szokott bejönni, most sem vált be.

A háborúnál is drágább lehet az új világrend békéje

Második hetébe lépett az iraki háború, amelyről a legtöbben azt hitték, egy hétig sem fog tartani. Ehelyett élő példája lett annak az öröknek látszó törvénynek, hogy minden hadvezetés az előző háború megvívásának terveivel indul harcba. Ez soha sem szokott bejönni, most sem vált be. Annak ellenére, hogy még sokkal jelentősebb az Egyesült Államok hadseregének technikai fölénye most, mint az első Öböl-háború idején volt, nincs tömeges megfutamodás, megadás: az irakiak ahelyett, hogy megragadnák az alkalmat és szembefordulnának tömeggyilkos diktátorukkal vagy legalább virággal köszöntenék a felszabadítókat, szembeszállnak velük. És ha nem tesznek katonai szempontból ostoba lépéseket, például kísérletet területek visszafoglalására, hanem beássák magukat a nagyvárosokban, kiszámíthatatlan, hogy meddig húzódhat el a háború. Ha pedig elhúzódik, akkor nemcsak az áldozatok száma fog jelentősen megnőni, de az olaj ára is. A drága olaj pedig legalább akkora csapást jelent a világgazdaságra, mint a hosszú háború az Egyesült Államok presztízsére. Az USA tekintélyének az se tesz jót, hogy máris osztogatja az iraki újjáépítés szerződéseit a hazai vállalatoknak, és sem az ENSZ, sem a háború bírálói előtt nem akarja megnyitni az iraki újjáépítési piacot. Ez ugyanis erősíteni látszik azon vádak jogosságát, hogy George W. Bush Amerika új imperialista korszakát nyitotta meg a háborúval, amelyben klasszikus elődeihez hasonlóan kész gátlástalanul és akár erőszakkal is érvényesíteni az Egyesült Államok gazdasági érdekeit. Amelyek pedig nem is olyan egyértelműek, ahogy ezt a szenátus döntése is mutatta, amellyel a felére vette vissza Bush tervezett adócsökkentésének összegét. Az iraki háborút követő helyreállítás ugyanis várhatóan rendkívül költséges lesz, annyira, hogy annak finanszírozása még az amerikai gazdaság lehetőségeit is meghaladhatja. Persze ott lesz az iraki olaj, de a csapokat csak óvatosan lehet kinyitni, mert az olaj ára a túltermelés legparányibb jelére a mélybe zuhan. Ha az Egyesült Államok valóban egy új világrend építését kezdte meg a iraki háborúval, az ENSZ-szel és a vezető európai kontinentális hatalmakkal való szembefordulással, akkor sokba kerülhet még nekünk ez a legszebb, legújabb világ.

Útban az EU humanitárius segítsége

Az EU brüsszeli bizottsága összesen 100 millió eurót akar humanitárius célokra fordítani Irakban, amit a rendkívüli esetre tartalékolt évi csaknem háromszázmilliós vészalapból fedeznének.