A csütörtökre virradó éjszaka végrehajtott heves bombázások után az amerikai-brit csapatok tegnap szinte ellenállás nélkül jutottak el a Szaddám Huszein nevét viselő bagdadi nemzetközi repülőtérhez és készülnek ennek ostromára. Ezzel tíz kilométerre közelítették meg a város szélét, ahol több épületet, köztük Huszein egyik palotáját átvizsgálták, majd visszahúzódtak. Egy meglepő hír szerint az elit köztársasági gárdának a fővárost védő hat hadosztálya közül négy állítólag elindult délnek, hogy megütközzön az onnan közeledő csapatokkal. Ez meglehetősen kétes vállalkozásnak tűnik, hiszen a szövetséges légi fölény és tűzerő miatt eddig minden nyílt ütközetben súlyos vereséget szenvedtek, ráadásul védtelenül hagynák Bagdadot (a fennmaradó két hadosztályt ugyanis az elmúlt két nap alatt szétverték a koalíciós erők).
Az információt közvetve megerősítette a BBC tudósítója, aki szerint a főváros utcáiról eltűntek a katonák és csak kisebb milicista csoportok készülnek az ellenállásra.
A szövetségesek hadműveleteinek felgyorsulására optimistán reagáltak az ismét a háború gyors befejeződésére számító piacok: tegnap 5 dollárt esett az arany unciánkénti ára, szárnyalt a dollár és tovább emelkedtek a részvényárfolyamok. A washingtoni törvényhozás illetékes bizottságai eközben lázasan dolgoznak Bush elnök törvényjavaslatán, hogy azt mielőbb jóváhagyhassa a plénum. Az elnök javasolta 75 milliárd dollárról a háborús csomag eközben már 80 milliárd fölé emelkedett.
Az események felgyorsulásával ismét a figyelem előterébe került Irak újjáépítése, amely a Reuters elemzése szerint a második világháború után Európa talpra állítását szolgáló Marshall-terv óta a legköltségesebb ilyen program lesz. Ráadásul a 100 milliárd dollárra becsült segítséget az Egyesült Államoknak egyedül kell állnia. Jugoszláviában és Afganisztánban még több állam részt vett a segélyprogramokban, most azonban erre nem számíthat. Az európai országok és Japán költségvetési helyzete nem teszi lehetővé a támogatást, egyes európai országok, amelyek ellenezték a háborút, valószínűleg nem is lennének hajlandóak rá. Azok a remények is füstbementek, hogy maga Irak a világ második legnagyobb olajtartalékából finanszírozni tudja újjáépítését - ezt felgyülemlett adósságai mellett elavult olajkitermelő infrastruktúrája is lehetetlenné teszi.
Barabás János T.
Gordon Tamás