Eddig mindössze 21 milliót szabadítottak fel, a fennmaradó 79 millióhoz az EU-tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyására van szükség. A 21 millióból hárommilliót adtak át a Vöröskeresztnek, amely a pénzből Észak-Irakban mintegy 75 ezer menekült alapvető életszükségleteit fedezi. Mint Poul Nielson, a bizottság humanitárius programjaiért felelős tagja elmondta, el kell kerülni, hogy az első Öböl-háborúhoz hasonló helyzet alakuljon ki.
Ugyanakkor az EU még nem döntött a háború utáni újjáépítésben való részvételről. Bár Brüsszelben nehezen tartják elképzelhetőnek, hogy az unió kimaradjon a folyamatból - már csak a politikai jelenlét okán is -, nem lesz könnyű megtörni Párizs ellenállását. Javier Solana, az EU külpolitikai főmegbízottja a közös nevező felkutatására indult az EU-fővárosokba, amit mindenképpen az ENSZ keretei jelentenének. Solana missziója nemcsak a jelenre és a közeljövőre vonatkozik. Az EU közös külpolitikájának hosszú távra érvényes mechanizmusait is meg kell teremteni, amit szerinte elősegítene, ha az unió az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja lenne (feladva a brit és a francia tagságot). Ekkor a jövőben garantáltan egy hangon szólalna meg az unió.
